Kiss Béla (sorozatgyilkos)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kiss Béla
Béla Kiss.jpg

Álnév Hofmann
Született 1877
?
Elhunyt 1915. február 5. ?
Valjevo, Szerbia ?
Halál oka tífusz ?
Bűncselekmények részletei
Áldozatok száma legalább 24
Modus operandi fojtogatás, mérgezés
Országok Magyarország
Időszak 1912–?

Kiss Béla (18771915. február 5. ?) külföldön is hírhedtté vált 20. századi magyar sorozatgyilkos volt, aki a magyar rendőrség feltételezései szerint legalább huszonnégy áldozattal végzett.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kiss Béla 1877-ben, ismeretlen helyen született.[1]

Az 1900-as évek elején[2][1] vagy 1912 februárjában[forrás?] költözött a cinkotai Kossuth utca 40.[3] alá feleségével, Máriával.[forrás?] Kiss bádogosként dolgozott a bérelt házban kialakított műhelyben, a helyiek megbízható iparosnak és kellemes embernek tartották.[1]

Kiss felesége 1912-ben titkos, majd rövidesen nyíltan vállalt viszonyt folytatott egy Bihari Pál nevű zenésszel.[4] Az év decemberében[forrás?] mind a ketten eltűntek a városból; Kiss a szomszédoknak azt mondta, hogy felesége elszökött a szeretőjével. Az egyedül maradt férfi a háztartási teendők végzésére házvezetőnőt fogadott, bizonyos Jakubec Jánosnét.[2] A környékbeliek Kiss házánál számos fiatal nőtt láttak megfordulni, de egyikük sem tért vissza egy-két alkalomnál többször.[1] Ugyanekkor Kiss udvarában fémhordók kezdtek gyülekezni, amelyet mestersége miatt senki nem tartott gyanúsnak. A helyi községi megbízottal, Trauber Adolffal beszélgetve azt mondta, hogy a közelgő háború miatt benzint tárol bennük.[1][5]

Az első világháború kitörésekor Kiss 37 éves volt, életkora miatt egy ideig még nem sorozták volna be, ő azonban önként jelentkezett, és 1914 kora őszén ingatlanát házvezetőnőjére bízva elhagyta Cinkotát.[1] Más forrás szerint nem önként jelentkezett, és a házat Trauberre bízta, sőt el is adta neki.[6]

A hivatalos katonai jelentés szerint Kiss Béla hadifogságba esett, és 1915. február 5-én a szerbiai Valjevóban halt meg tífuszban.[1]

A gyilkosságok felfedezése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Népszava 1916. május 10-én megjelent, a "rendőrellenőr jelentésére" hivatkozó cikke szerint a pesti Kresinszky Márton, a Kiss által bérelt ház tulajdonosa fel akarta újítani az épületet, ezért kiment Cinkotára, ahol Kiss szomszédja, Kresinszky régi ismerőse, Takács Béla gyógyszerész elmondta neki, hogy Kiss még 1914-ben hadba vonult. A tatarozáshoz használható anyagot keresve a két férfi a Kiss műhelye melletti kamrába ment, ahol Takács szerint nagyobb mennyiségű nád volt. A kamrában hét darab egymásra rakott egy méter hosszú, ötven centiméter széles bádoghordót találtak. A legfelső hordó ólommal lezárt tetejét felfeszítve női holttestet találtak. Egy másik hordón lyukat ütöttek, amelyből hullaszag áradt és egy szőke hajcsomó hullott ki. Kresinszky és Takács értesítette a hatóságokat. Huszka Gyula főjegyző rendőrökkel együtt mind a hét hordóban egy-egy női holttestet talált.[7]

A halotti anyakönyv bejegyzései szerint a hét holttest mindegyikének nyakán fojtogatás nyomai látszottak. A holttestek közül négynek a halottszemle során megállapították a személyazonosságát, egynek a rendőri nyomozat feltevése és a rajta lévő ruhák szerint állapították meg a kilétét, kettőnek a személyazonosságát a halálesetük halotti anyakönyvbe történő bejegyzésekor homály fedte.[8]

Egy másik beszámoló szerint 1916-ban a Monarchia hadseregének kimerülőben lévő üzemanyag-tartalékait a hátországból rekvirált készletekkel töltötték fel. Az ez ügyben Cinkotára érkezett szakaszt a pár évvel korábbi beszélgetésükre emlékező rendőr Kiss házához irányította. A hordókat megcsapoló katonák azonnal felismerték a bomló holttest szagát és érteítették a rendőrséget.[1] A rendőrség a hordókat felnyitva huszonhárom nő és egy férfi faszeszben tartosított meztelen holttestére bukkant.[2][1] Az áldozatok között volt Kiss felesége és annak szeretője.[1] Egyes holttestek mellett a megfojtásukra használt kötél is ott volt,[2] másokkal méreg végzett.[1]

A ház egyik szobájában - ahová Jakubecnénak tilos volt belépnie - a nyomozók Kissnek 1903-tól különböző nőkkel folytatott levelezését, valamint egy albumban 74 nő fényképét fedezték fel. Kiss ugyanitt őrzött könyvtárában nagyrészt gyilkosságokról szóló ponyvaregények voltak.[1]

A rendőrség letartóztatta Jakubecnét, de hamarosan elengedték, mivel semmiféle bizonyíték nem szólt ellene, a bűntettekről valószínűleg nem volt tudomása.[1]

Nagy Károly cinkotai rendőrkapitány értesítette a hadsereget, ők azonban a háborús bürökrácia zűrzavarában nem tudták megtalálni az igen gyakori névvel rendelkező gyanúsítottat.[1]

Utóélete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az osztrák-magyar hadsereg szerint Kiss még 1915-ben hadifogságba esett és meghalt, a rendőrség azonban nem zárta le a nyomozást, mivel gyanították, hogy Kiss új személyazonosságot vett fel - elcserélte a papírjait egyik katonatársával - és eltűnt.[1] A valjevói temetőben a rendőrség talált egy Kiss Béla nevű halottat őrző sírt, de teljes bizonyossággal nem tudták megállapítani, hogy az általuk keresett személy fekszik-e benne.[9]

Kisst állítólagos halála után többen is látni vélték.

Az egyik áldozat egykori barátja 1919-ben[forrás?] jelentette a rendőrségnek, hogy látta Kisst a budapesti Margit hídon.[10]

1924-ben a Francia Idegenlégió egy elfogott dezertőre beszélt a francia rendőröknek egy Hofmann nevű társáról, aki fojtogatással elkövetett gyilkosságaival dicsekedett. Az illetőt azonban nem találták meg, mivel ő is dezertált.[11]

1934-ben egy New Yorkban járó magyar a Times Square-en ismerte fel.[12] Más forrás szerint ugyanitt 1932-ben egy gyilkossági nyomozó, akit rendkívüli memóriája miatt csak Kameraszemnek hívtak, látta meg Kisst.[forrás?]

New York-i magyarok szerint 1936-ban a hatvanas éveiben járó Kiss házfelügyelő a Hatodik sugárút egyik bérházában.[13]

Kriminálpszichológiai portréja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1903-1912 között Kiss valószínűleg házasságot ígérve pénzt csalt ki az újsághirdetéseire válaszoló nőktől, de arra semmi nem utal, hogy bárkit is megölt volna.[2] A gyilkosságsorozat kiváltó oka vélhetően felesége nyílt viszonya volt.[1] A gyilkosságok kezdete után Kiss a pesti újságokban Hofmann néven adta fel társkereső hirdetéseit. A rendőrség összekapcsolta az eltűnt nőket a hirdetésekkel (maga Trauber is tudott az ügyről), de arra egyelőre nem jöttek rá, hogy Kiss áll a háttérben.[14]

Feltehető, hogy a 37 éves korára is gyermektelenül maradt, és felesége által megcsalt Kiss impotens volt.[1]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c d e f g h i j k l m n o p q Csere 2007
  2. ^ a b c d e Bardsley & Noe
  3. Faragó 2012 10. o.
  4. Faragó 2012 10. o.
  5. Faragó 2012 10. o.
  6. Faragó 2012 11. o.
  7. Faragó 2012 9-10. o.
  8. A hét áldozat halálesete bejegyezve a Cinkotai (ma Budapest XVI. ker.) állami halotti akv. 1917. évi 54-től 60-ig terjedő folyószámai alatt.
  9. Faragó 2012 12. o.
  10. Faragó 2012 12. o.
  11. Faragó 2012 12. o.
  12. Faragó 2012 12. o.
  13. Faragó 2012 12. o.
  14. Faragó 2012 10-11. o.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]