Kiskuncfalva
| Kiskuncfalva (Vlkovce) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Késmárki |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1268 |
| Polgármester | Ján Kalata |
| Irányítószám | 059 71 |
| Körzethívószám | 052 |
| Forgalmi rendszám | KK |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 477 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 122 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 829 m |
| Terület | 3,84 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 49° 03′, k. h. 20° 30′49.050000°N 20.500000°EKoordináták: é. sz. 49° 03′, k. h. 20° 30′49.050000°N 20.500000°E | |
| Kiskuncfalva weboldala | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Kiskuncfalva (1892-ig Vilkóc, szlovákul: Vlkovce) község Szlovákiában, az Eperjesi kerületben, a Késmárki járásban. 2011-ben 469 lakosából 463 szlovák volt.
Fekvése
Késmárktól 15 km-re délkeletre a Lőcsei-hegység délnyugati részén a Duránd patak forrásvidékén fekszik.
Története
1268-ban "Vilgustorph", 1312-ben "Wylkosdorff", 1317-ben "Vilksdorf", 1349-ben "Vilkfalva" néven említik. A falu a tatárjárás után keletkezett, 1317-től a szepesi szász települések társulásának tagja. A 15. században elveszítette korábbi kiváltságait és jobbágyfalu lett, 1540-ben Lőcse városa kapta zálogba. 1605-ben csak két adózó portája volt. 1787-ben 15 házában 114 lakosa élt. 1828-ban 19 háza volt 140 lakossal.
Vályi András szerint "VILKÓCZ. Kunzendorf. Tót falu Szepes Várm. földes Ura Görgei Uraság, lakosai katolikusok, ’s másfélék, fekszik Dráveczhez közel, és annak filiája; határja néhol sovány. " [2]
Fényes Elek így ír róla: "Vilkócz, Kunczenczdorf, Szepes v. tót f. Durand fil. 138 kath., 2 evang. lak. F. u. a Görgey nemzetség. Ut. p. Lőcse." [1]
1910-ben 164, többségben szlovák lakosa volt, jelentős lengyel kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Szepes vármegye Lőcsei járásához tartozott.
2001-ben 437 lakosából 434 szlovák volt.
Nevezetességei
További információk
Jegyzetek
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
A Késmárki járás települései | ||
|---|---|---|
Késmárk (Kežmarok) | ||
Ábrahámpikfalva (Abrahámovce) · Alsólehnic (Červený Kláštor) · Busóc (Bušovce) · Duránd (Tvarožná) · Farkasfalva (Szlovákia) (Vlková) · Felsőerdőfalva (Stará Lesná) · Gibely (Zálesie) · Hanusfalva (Spišské Hanušovce) · Hóka (Havka) · Hollólomnic (Holumnica) · Hunfalva (Huncovce) · Izsákfalva (Žakovce) · Javorina · Kakaslomnic (Veľká Lomnica) · Keresztfalu (Krížová Ves) · Kisfrankvágása (Malá Franková) · Kiskuncfalva (Vlkovce) · Kisszalók (Malý Slavkov) · Kisvár (Hradisko) · Krig (Vojňany) · Lándok (Lendak) · Lehnic (Lechnica) · Leibic (Ľubica) · Majorka (Ihľany) · Maldur (Podhorany) · Ménhárd (Vrbov) · Nagyfrankvágása (Veľká Franková) · Ómajor (Majere) · Osztornya (Osturňa) · Relyó (Reľov) · Rókus (Rakúsy) · Sörkút (Výborná) · Szepesbéla (Spišská Belá) · Szepesmátyásfalva (Matiašovce) · Szepesófalu (Spišská Stará Ves) · Szepesszentgyörgy (Jurské) · Szepestótfalu (Slovenská Ves) · Tátraalja (Stráne pod Tatrami) · Tátraháza (Mlynčeky) · Tavas (Jezersko) · Toporc (Toporec) |  | |
