Ugrás a tartalomhoz

Kis pávaszem

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Atobot (vitalap | szerkesztései) 2020. május 25., 20:46-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Eszmei érték → Természetvédelmi érték, ld. WP:BÜ)
Kis pávaszem
Hím példány Franciaországból
Hím példány Franciaországból
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 10 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Alosztály: Szárnyas rovarok (Pterygota)
Öregrend: Lepkealakúak (Lepidopteroidea)
Rend: Lepkék (Lepidoptera)
Alrend: Valódi lepkék (Glossata)
Alrendág: Heteroneura
Osztag: Kettős ivarnyílásúak (Ditrysia)
Tagozat: Cossina
Altagozat: Bombycina
Öregcsalád: Selyemlepkeszerűek (Bombycoidea)
Család: Pávaszemek (Saturniidae)
Alcsalád: Saturniinae
Nemzetség: Saturniini
Nem: Saturnia
Schrank, 1802
Faj: S. pavonia
Tudományos név
Saturnia pavonia
(Linnaeus, 1758)
Szinonimák
  • Eudia pavonia (Linnaeus, 1758)
  • Pavonia pavonia (Linnaeus, 1758)
  • Phalaena pavonia Linnaeus, 1758
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Kis pávaszem témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kis pávaszem témájú médiaállományokat és Kis pávaszem témájú kategóriát.

A kis pávaszem (Saturnia pavonia) a rovarok (Insecta) osztályának lepkék (Lepidoptera) rendjébe, ezen belül a pávaszemek (Saturniidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása

A kis pávaszem Európa legnagyobb részén, valamint Ázsiában egészen a Távol-Keletig mindenütt elterjedt. A hegyvidékeken 2000 méter tengerszint feletti magasságig is megtalálható. Nem ritka, olykor tömegesen is elszaporodik.

Alfajai

  • Saturnia pavonia pavonia
  • Saturnia pavonia josephinae (Schawerda, [1924])
  • Saturnia pavonia colombiana

Megjelenése

A kis pávaszemnek két pár szárnya van. Szárnyfesztávolsága 50-60 milliméter, a nőstény nagyobb a hímnél. A nőstény alapszíne szürke, a hímé narancssárga-barna. Mind a négy szárnyon, egy-egy szemhez hasonló folt van. A kifejlett példányoknak nincs szájszervük, míg a lárvák egy pár rágó szájszervvel rendelkeznek.

Életmódja

A kis pávaszem a lápok, lomb- és elegyes erdők meleg tisztása és fenyérek lakója. A hímek nappal röpködnek, a nőstények éjszaka. A lárvák különféle növények leveleit eszik, a felnőttek nem táplálkoznak. A hernyókat leginkább a sűrű aljnövényzetben találhatjuk meg, ahol sok csarab nő. Kökényen, málnán, szedren, gyertyánon, fűzön stb. is előfordulnak. Imágóként 3-4 hétig élnek, összesen azonban mintegy 3 évig.

Szaporodása

A nőstény, a petéket körülbelül 20-as csomókban rakja le a táplálékul szolgáló növény szárára. A hernyók éjszaka kelnek ki, és megkezdik a táplálkozást a növényeken. A hernyó négyszer vedlik, és mindannyiszor világoszöld színt vesz fel, és sárga vagy narancssárga, szőrökkel borított szemölcsöket növeszt. A báb ibolyakék-barna, rostos kokonban van, melyet a hernyó nyáron sző. A felnőtt lepke ebben fejlődik, és 1-3 év után kel ki.

Rokon fajok

A kis pávaszem rokon a nagy pávaszemmel (Saturnia pyri).

Képek

Források

  • Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6 
  • Greenfo.hu[halott link]
  • Faunaeur.org
  • Nagy európai természetkalauz. Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. kiadás. Budapest: Officina Nova. 1993. ISBN 963 8185 40 6  
  • Chinery, Michael. Collins Guide to the Insects of Britain and Western Europe, 1986 (Reprinted 1991).
  • Skinner, Bernard. Colour Identification Guide to Moths of the British Isles, 1984.
  • Waring, Paul, Martin Townsend and Richard Lewington. Field Guide to the Moths of Great Britain and Ireland, 2003.

További információk