Pávaszemek

Atlaszlepke
Hím japán selyemlepke (Antheraea yamamai)
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda) Osztály: Rovarok (Insecta) Alosztály: Szárnyas rovarok (Pterygota) Öregrend: Lepkealakúak (Lepidopteroidea) Rend: Lepkék (Lepidoptera) Alrend: Valódi lepkék (Glossata) Alrendág: Heteroneura Osztag: Kettős ivarnyílásúak (Ditrysia) Tagozat: Cossina Altagozat: Bombycina Öregcsalád: Bombycoidea Család: Pávaszemes lepkék (Saturniidae) Boisduval, 1837 Fajsor: Saturniiformes
Szinonimák
pávaszemes lepkék pápaszemes szövők
Alcsaládok
Szövegben
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Atlaszlepke témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Atlaszlepke témájú médiaállományokat.

A pávaszemek (Saturniidae) a valódi lepkék (Glossata) Heteroneura alrendágában a Bombycoidea öregcsalád legismertebb családja.

Származásuk, elterjedésük

Fajaik többsége az Óvilág trópusi, illetve szubtrópusi tájain él. Magyarországon két fajuk ismert:

• kis pávaszem (éjjeli kis pávaszem, Saturnia pavonia)
• nagy pávaszem (Saturnia pyri)

Ismertebb Kelet-, illetve Délkelet-ázsiai fajok:

• atlaszlepke (Attacus atlas)
• bálványfa selyemlepke (Samia cynthia, Philosamia cynthia)
• kínai selyemlepke (Antheraea pernyi)
• japán selyemlepke (Antheraea yamamai)

Megjelenésük, felépítésük

Szárnyuk színpompás és szokatlanul nagy, gyakran merészen ívelő, egy-egy nagy, színes szemfolttal. Lábaik igen kurták.

Testüket gyapjas szőrzet borítja.

Pödörnyelvük elcsökevényesedett. A hímek csápja nagy, fésűs.

Életmódjuk, élőhelyük

Többségük éjjeli lepke; a trópusi, illetve szubtrópusi erdőségek lakói. Járásuk esetlen.

Hernyóik polifágok, illetve oligofágok. Mérsékelt égövön kedvenc tápnövényeik:

• csarab (Calluna spp.),
• áfonya (Vaccinium spp.),
• szeder (Rubus spp.)

Szaporodásuk

Mérsékelt égövön többnyire báb alakban telelnek át, jellegzetes, mintegy 3 cm hosszú, körte alakú szövedékben (erről kapták a 'pápaszemes szövő' nevet).

Felhasználásuk

Több fajukat a hernyó selyméért tenyésztik.

Rendszertani felosztásuk

A családot tíz alcsaládra és további mintegy tíz, alcsaládba nem sorolt nemre tagolják.

1. Agliinae alcsalád egy nemmel:

• • • Aglia

2. Arsenurinae alcsalád két nemzetséggel

• • Almeidaiini nemzetség egy nemmel:
    • Almeidaia
  • Arsenurini nemzetség 9 nemmel:
    • Arsenura
    • Caio
    • Copiopteryx
    • Dysdaemonia
    • Grammopelta
    • Loxolomia
    • Paradaemonia
    • Rhescyntis
    • Titaea

3. Bunaeinae alcsalád 5 nemmel:

• • • Heniochella
    • Montanaurelia
    • Montanimbrasia
    • Neobunaeopsis
    • Pinheyella

4. Ceratocampinae alcsalád mintegy 40 nemmel

5. Cercophaninae alcsalád 5 nemmel:

• • • Cercophana
    • Eudelia
    • Janiodes
    • Microdulia
    • Neocercophana

6. Hemileucinae alcsalád mintegy 70 nemmel

7. Ludiinae alcsalád 6 nemmel:

• • • Carnegia
    • Goodia
    • Ludia
    • Orthogonioptilum
    • Pseudoludia
    • Vegetia

8. Oxyteninae alcsalád 8 nemmel:

• • • Asthenidia
    • Draconipteris
    • Eusyssaura
    • Homoeopteryx
    • Lycabis
    • Oxytenis
    • Teratopteris
    • Therinia

9. Salassinae alcsalád egy nemmel:

• • • Salassa

10. Saturniinae alcsalád 5 nemzetséggel és , nemzetségbe nem sorolt nemmel:

• • Attacini nemzetség 12 nemmel
  • Bunaeini nemzetség 18 nemmel
  • Micragonini nemzetség 2 nemmel:
    • Holocerina
    • Micragone
  • Saturniini nemzetség 25 nemmel
  • Urotini nemzetség 12 nemmel
  • nemzetségbe nem sorolt nem:
    • Adafroptilum

11. alcsaládba nem sorolt nemek:

• • • Bunaeoides
    • Eoholocerina
    • Hyperchirioides
    • Lemaireia
    • Lobobunaeoides
    • Mielkesia
    • Neoathletes
    • Neovegetia
    • Oberprieleria.

Források

• Alfred Brehm: Az állatok világa I. Gondolat Kiadó, Budapest, 1960. p. 289–292.