Ugrás a tartalomhoz

Kesnyő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Hallo3647 (vitalap | szerkesztései) 2021. február 24., 16:40-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (jav + a linket azért töröltem biztonsági kockázata van)
Kesnyő (Kšinná)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületTrencséni
JárásBáni
Rangközség
Első írásos említés1352
PolgármesterMiroslav Tuchyňa
Irányítószám956 43
Körzethívószám038
Forgalmi rendszámBN
Népesség
Teljes népesség486 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség12 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság357 m
Terület41,24 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 48′ 30″, k. h. 18° 21′ 00″48.808333°N 18.350000°EKoordináták: é. sz. 48° 48′ 30″, k. h. 18° 21′ 00″48.808333°N 18.350000°E
Kesnyő weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kesnyő témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Kesnyő (szlovákul Kšinná) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Báni járásban.

Fekvése

Bántól 14 km-re északkeletre a Radisa patak partján fekszik.

Története

A mai község területén a kőkorszakban a lengyeli kultúra települése állt. A korai bronzkorban a lausitzi kultúra népe élt itt, melynek temetőjét is megtalálták. A falu területén már a 8. században szláv erődítmény állt, a 13. században ennek közepén vélhetően a gróf Cseszneky család román stílusban épült templomot emeltetett. A mai települést 1352-ben "villa Xinna" néven említik először. 1382-ben "Kessyna". 1485-ben "Ksyna", 1598-ban "Ksynna" alakban említik. A zayugróci uradalomhoz tartozott. 1598-ban 39 háza volt. 1720-ban 2 malom és 20 adózó porta volt a településen. 1784-ben 81 házában 133 család és 716 lakos élt. 1828-ban 71 háza és 841 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal, favágással, juhtenyésztéssel foglalkoztak. A 19. században két szeszfőzde is üzemelt a községben.

A 18. század végén Vályi András szerint "KSINNA. Tót falu Trentsén Várm. földes Ura G. Kollonics Uraság, lakosai katolikusok, és evangelikusok, fekszik Zay Ugrócznak szomszédságában, és annak filiája, határja ishozzá hasonlító. " [2]

A 19. század közepén Fényes Elek geográfiai szótárában így ír a faluról: "Ksina, Trencsén, most A. Nyitra v. tót falu, Nyitra vmegye szélén: 29 kath., 743 evang., 8 zsidó lak., kath. fil., evang. anyatemplommal. Nagy és szép erdővel bir; legelője a hegyeken elég. Ugróczi urad. tartozik. Ut. post. Nyitra-Zsámbokrét."[3]

A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Báni járásához tartozott. 1944-ben területén élénk partizántevékenység folyt. 1944 november 21-én a német Edelweis egység 18 zsidó származású lakost hurcolt el innen. 1945 januárjában egy SS-kommandó ütött rajta a falun.

Népessége

1910-ben 1281, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 550 lakosából 547 szlovák volt.

2011-ben 504 lakosából 490 szlovák volt.

Nevezetességei

  • Római katolikus temploma a 13. század közepén épült román stílusban. Harangtornya a 19. század elején épült. Szószéke román, keresztelőmedencéje gótikus stílusú.
  • Evangélikus temploma 1814-ben épült.
  • Bukovina népi együttes.

Jegyzetek

  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. ↑ [1]

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kesnyő&oldid=23621575”