Kerpelény
| Kerpelény (Krpeľany) | |
 | |
| A kerpelényi vízierőmű | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Zsolnai |
| Járás | Turócszentmártoni |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1488 |
| Polgármester | Jaroslav Kráľ |
| Irányítószám | 038 54 |
| Körzethívószám | 043 |
| Forgalmi rendszám | MT |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1087 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 78 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 418 m |
| Terület | 13,89 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 49° 07′ 22″, k. h. 19° 04′ 56″Koordináták: é. sz. 49° 07′ 22″, k. h. 19° 04′ 56″ | |
| Kerpelény weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kerpelény témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Kerpelény (1899-ig Krpelány, szlovákul Krpeľany) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Turócszentmártoni járásban.
Fekvése
Turócszentmártontól 15 km-re északkeletre a Turóci-medence északkeleti részén a Vág jobb partján fekszik. Határa a Nagy-Fátra gerincéig nyúlik fel, melynek legmagasabb pontja az 1187 m magas Kopa.
Története
A régészeti leletek tanúsága szerint területe már a kőkorszakban is lakott volt. A lausitzi, a laténi és a puhói kultúra tárgyi emlékei kerültek itt elő, de lakott volt a kelták idejében és a korai szláv korszakban is. Kerpelény a szucsányi váruradalom területén keletkezett. A község első említése 1430-ból, Zsigmond király okleveléből származik. 1488-ban "Kerpelen", 1541-ben "Kopelyan" néven említik. Szucsány várának uradalmához tartozott. 1541-ben Nyári Lőrinc itteni birtokát lányával hozományként a Huszár családnak adja. A család egészen a 20. századig marad birtokos a községben. 1785-ben 50 házában 316 lakos élt. 1828-ban 52 háza és 326 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.
Fényes Elek geográfiai szótárában "Krpellán, Thurócz m. tót falu, a Vágh bal partján, a liptói országutban: 37 kath., 282 evang., 7 zsidó lak. Határa termékeny; rétje, legelő igen jó; kőbányája van. Vannak több almás és szilvás kertjei. F. u. gr. Nyáry, és a Huszár család. Ut. p. Nolcsó." [1]
A trianoni békeszerződésig Turóc vármegye Turócszentmártoni járásához tartozott. Fejlődésére ösztönzőleg hatott a Kerpelényi víztározó és a Vág-csatorna 1953-ban történt megépítése.
Népessége
1910-ben 391, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 1068 lakosából 1050 szlovák volt.
2011-ben 1079 lakosából 1060 szlovák volt.
Nevezetességei
-
Kerpelény épülő temploma -
Utcakép -
-
- A falu határa a Nagy-Fátra északkeleti részén fekszik, ezért kedvelt kiindulópontja a hegyekbe vezető turistautaknak. A kirándulók számára pihenőházak, éttermek állnak rendelkezésre.
- A téli sportok kedvelői számára kiváló sítereppel rendelkezik, sífelvonója 400 m hosszú és 400 személy szállítására alkalmas.
- A falunak népi folklórcsoportja (a Tiešňavan együttes) és gyermek folklórcsoportja is van.
- Klasszicista kúria a 19. század első feléből.
Források
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
Külső hivatkozások
- Községinfó
- Kerpelény Szlovákia térképén.
- Tourist-channel.sk
- Kép a Kerpelényi víztározóról
- Rövid ismertető
- A község a Turóci régió honlapján
- E-obce.sk
A Turócszentmártoni járás települései | ||
|---|---|---|
|  | |
