Johann t’Serclaes Tilly
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Johann t'Serclaes Tilly szócikkből átirányítva)
Johann t'Serclaes Tilly (Tilly (Vallon-Brabant) (Belgium, 1559. – Ingolstadt, 1632. április 30.) a harmincéves háború egyik híres hadvezére, vallon nemzetiségű volt.
Tartalomjegyzék |
Pályájának kezdete [szerkesztés]
Jezsuita kolostorban nevelkedett, majd spanyol hadi szolgálatba lépett és Alessandro Farnese pármai herceg (1545–1592) szolgálatában nyert katonai kiképzést. Később a lotaringiai herceg szolgálatába állt, 1598-ban a német-római császár szolgálatába lépett. 1600-ban, mint alezredes Magyarországon harcolt a magyar felkelők és a törökök ellen. A következő évben egy vallon ezred parancsnokává, majd császári tüzértábornokká nevezték ki. 1610-ben I. Miksa bajor választófejedelem a bajor hadügy újjászervezésével bízta meg.
A harmincéves háborúban [szerkesztés]
- 1620: A 30 éves háború kitörésekor a Katolikus Liga tábornagyává nevezték ki, a csehek ellen vonult, akiket 1620. november 8-án, Fehérhegyen döntő ütközetben megvert.
- 1621: Mansfeld Ernő gróf ellen fordította fegyverét, akit Felső-Pfalzba szorított vissza, majd betört a rajnamelléki Pfalzba, azonban április 27-én Wisloch mellett Mansfeld és a baden-durlachi grófok hadaitól érzékeny vereséget szenvedett.
- 1623: Ezt a csorbát azonban már május 6-án a Neckar melletti Wimpfen közelében kiköszörülte, majd Keresztély braunschweigi herceget győzte le Höchst mellett, minek következtében Heidelberg és Mannheim megnyitották kapuikat a győztes előtt. Augusztus 6-án Stadtlohn mellett a braunschweigi herceget még egy döntő ütközetben megverte, II. Ferdinánd császár Tillyt grófi rangra emelte.
- 1626: Augusztus 27-én Lutter am Barenberg közelében megverte IV. Keresztély dán királyt.
- 1629: A dán király május 12-én a lübecki béke aláirására kényszerült.
- 1630: Wallenstein helyett az összes ligai és császári hadak generalisszimusává nevezték ki. Megkezdte a visszatérési rendelet (Restitutions-Edikt) erőszakos keresztülvitelét Észak-Németországban. Ostrom alá vette a protestánsok utolsó várát, az erős Magdeburgot.
- 1631. május 20-án Tilly csapatai bevették Magdeburgot. Tilly féktelen zsoldos hada a virágzó várost teljesen elpusztította és kirabolta. Az egyesült német, protestáns és svéd hadak Gusztáv Adolf vezérlete alatt Breitenfeld mellett 1631. szeptember 17-én döntő győzelmet arattak a császáriak felett; maga Tilly is megsebesült, serege pedig feloszlott. A harcmezőről Tilly Halberstadtba sietett és miután serege romjait újjászervezte, a fenyegetett Bajorország védelmére dél felé fordult, miközben azonban a svédek folyton követték.
- 1632: A Lech folyón való átkelésnél, Rain közelében április 5-én újabb csata bontakozott ki, amelyben Tilly ismét vereséget szenvedett. Tilly, akinek jobb combját egy ágyúgolyó szétroncsolta, halálosan megsebesült. Két hét mulva Ingolstadtban meghalt.
Emlékezete [szerkesztés]
- 1843-ban Münchenben szobrot emeltek a tiszteletére.
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- A Pallas nagy lexikona
