Jobb parti Ukrajna

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Akela (vitalap | szerkesztései) 2020. augusztus 13., 16:36-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Források: nk, pt)
A Jobb parti Ukrajna a mai Ukrajnán belül

A Jobb parti Ukrajna (ukránul: Правобережна Україна [Pravoberezsna Ukrajina], lengyelül: Ukraina Prawobrzeżna, a magyar történetírásban esetenként lengyel Ukrajna) ukrán történelmi régió, mely a mai Ukrajna Volinyi, Rivnei, Vinnicjai, Zsitomiri, Kirovohradi területét, valamint a Kijevi terület Dnyepertől nyugatra eső részét foglalja magában. A területet a Bal parti Ukrajnától a Dnyeper választja el.

Az elkülönülésre a Hmelnickij-féle felkelést követő zűrzavar során került sor, amikor a Bal parti Ukrajna az 1667-es andruszovói békét követően a cári Oroszországhoz került, míg a Jobb parti Ukrajna a Lengyel–Litván Államszövetség része maradt.

Öt évvel később, 1672-ben Podóliát elfoglalták az ottomán törökök, míg Kijev és Braclav Petro Dorosenko hetman uralma alá került, de 1681-ben ezeket a városokat is elfoglalták a törökök. Az 1683-as kahlenbergi csatát követően az 1699-ben megkötött karlócai béke a török uralom alatt lévő területeket a Lengyel–Litván Államszövetségnek juttatta vissza.

A 18. század folyamán két kozák felkelésre is sor került a régióban. 1793-ban, Lengyelország második felosztásával az Orosz Birodalom annektálta a Jobb parti Ukrajnát, mely a Kisoroszországi kormányzóság része lett.

A 19. században a lakosság többsége etnikailag ukrán volt, de a földbirtokosokat és a nemességet lengyelek, vagy ellengyelesedett ukránok alkották. A paraszti réteg görögkatolikus volt, de a 18. században, Lengyelország felosztása után, de még az 1839-es unió előtt visszatérítették őket az ortodox hitre.

A 19. században a Jobb parti Ukrajna három kormányzósághoz, a Kijevi, a Volhíniai és a Podóliai kormányzósághoz tartozott az Orosz Birodalmon belül.

Az első világháborút követően, a lengyel–szovjet háborút lezáró 1921-es rigai békeszerződésben a Jobb parti Ukrajna egyes részeit, a mai Volinyi területet, a Rivnei területet, valamint a Ternopili terület északi részét Lengyelország kapta meg. Lengyelország 1939-es megszállását követően a teljes Jobb parti Ukrajnát a Szovjetunió foglalta el és annektálta, a terület az Ukrán SZSZK része lett.

Kapcsolódó szócikkek

Források

  • Paul Robert Magocsi: A History of Ukraine, University of Toronto Press, 1996, pp. 290–302., ISBN 0-8020-7820-6