Japán konyha

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A oszecsi, újévi étel

A japán konyha alapvető élelmiszere a rizs, ami minden étkezésnél főfogás. Köretként okazu-nak (おかず) nevezik. A japán beszédben a rizs mint növény neve ine (稲 vagy 禾), főzetlenül, vagyis nyersen kome (米). A megfőzött rizst hannak, iinek vagy mesinek (飯) hívják, egyúttal az étkezés is ezt jelenti. (Udvarias beszédben azt mondják: gohan (ご飯), a kis gyerekek azt mondják: mamma (まんま) idősebb emberek pedig azt mondják: mama (まま))

Mivel Japán sziget, ezért fontos szerepet játszik a táplálkozásban a hal és a tenger gyümölcsei is.

Általánosság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Edo-kortól (1603–1868) kezdtek el a japánok naponta 3–5 alkalommal enni. A rizst Japánban kb. 2000 éve termesztik, és a rövidszemű forma a legkedveltebb.

A legtöbb leves három alapösszetevőből áll, szárított tonhalból, kombuból (tengeri alga) és siitake gombából. Ezzel az összetevőkkel együtt elkészített levest szuimonónak hívják. Ezenkívül a levesben szerepelhet miszo (szójából készült krém), amiből különböző fajták vannak. Van, amelyik édes, és van, amelyik sós. A miszoleves gyakran tartalmaz zöldségeket és/vagy tofut is.

Fontos szerepet játszanak a télire eltett savanyú zöldségek, savanyúságok (cukemono), amit a tél folyamán meg is esznek. Ilyen zöldség például a kínai kel, uborka, padlizsán és répa, ezenkívül az ume (zöld, éretlen szilva). Ezeket nem ecetbe, hanem sósvízbe, miszo- vagy rizslevesbe teszik. A sózott, télire eltett umecsemegét umebosinak hívják. Ezeknek a zöldségeknek étvágyjavító hatásuk van és gyakran reggelire szokták enni.

Egy teljesértékű reggeli alapja a frissen készített rizs. Ehhez egy kevéske grillezett halat, vagy sült malachúst szoktak felszolgálni. A halat és a tenger gyümölcseit gyakran fogyasztják Japánban, minél frissebb a hal, annál jobb nyersen is. Az Edo-kortól a friss nyershalakat szasimiként készítik el, amiket vaszabis szószba mártanak.

Húsfogyasztás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Japánban a hús fogyasztása az Aszuka-kortól még sokáig tabu volt. A hivatalos betiltás oka a buddhizmus szabályának alapja miatt volt. 552 utáni hatalmi harc miatt különböző családok államvallásnak nyilvánították ezt a vallást. Időszámításunk 675. évében Temmu császár kiadott egy tilalmat, amely a szarvasmarhák, lovak, kutyák, majmok és tyúkok fogyasztására vonatkozik.

Bentó[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A bentó

A bentó részben egyfajta étkezést jelent, különböző ételek együttesét. Az ételeket egy speciálisan készült kis dobozkában tálalják, amelyből a legjobb a lakkozott fa anyagú. Általában rizst, savanyított vagy főtt zöldséget, továbbá halat vagy húst tálalnak elkülönítve.

Fogások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Akasijaki 明石焼き, labda alakú omlett, polipdarabbal
  • Csankonabe ちゃんこ鍋, tartalmas egytálétel, alapvető étel a szumó birkózóknak
  • Csazuke 茶漬け, rizs zöldteával
  • Donburi 丼, zöldség, hús vagy más hozzávaló héja a rizsre forgácsolva
  • Gjóza 餃子, hússal töltött tésztatáskák, kínai jelleg
  • Isijaki 石焼き, kövön grillezés
  • Karé カレー, japán verziója az indiai curry-fogásnak
  • Kabajaki 蒲焼き, édes szójaszószban grillezett hal, a legjobb az angolna
  • Karaage 唐揚げ, fritőzben sült hús, a legjobb a tyúk
  • Kusiage 串揚げ, bambusznyársakra szúrt, panírozott, sült zöldségek és húsok
  • Maki 巻き, tekercs, tengeri hínárból, rizsből és különböző belevalókból
  • Miszoleves 味噌汁, miszóból és dasiból
  • Nabe 鍋, japán egytálétel
  • Oden おでん, kiadós, lassan főzött leves
  • Okonomijaki お好み焼き, omlettféleség, káposztával és különböző hozzávalókkal
  • Szasimi 刺身, vékony filészeletek, nyers halból
  • Sabusabu しゃぶしゃぶ, ételek, tálkákban felszolgálva
  • Szukijaki すき焼き, egytálétel
  • Szusi 寿司, nyers hal vagy zöldség savanyított rizsen
  • Takojaki たこ焼き, gombóc polipdarabbal töltve
  • Tempura 天麩羅, fritőzben sült tengergyümölcsei vagy zöldségek
  • Terijaki 照り焼き, marinírozott hús
  • Tonkacu 豚カツ, sertés hússzeletek
  • Jakitori 焼き鳥, grillezett csirkenyársak

Tészták[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Rámen ラーメン, tésztaleves
  • Szoba 蕎麦, hajdinatészta s az ebből készült leves
  • Udon 饂飩, vastag tészta s az ebből készült leves
  • Szómen 素麺, vékony metélt s az ebből készült leves
  • Jakiszoba 焼き蕎麦, sült metélt
  • Hijamugi, árpa- vagy búzatészta

Édességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Searchtool right.svg Lásd még: Pocky

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]