Ugrás a tartalomhoz

Horváth Jenő (színművész, 1921–1994)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk az 1921-ben született színművészről szól. Hasonló címmel lásd még: Horváth Jenő (egyértelműsítő lap).
Horváth Jenő
Született1921. május 16.
Budapest[1]
Elhunyt1994. december 21. (73 évesen)
Budapest[2]
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
HázastársaSzentirmay Éva
GyermekeiHorváth Péter
Foglalkozása
IskoláiOrszágos Magyar Királyi Színművészeti Akadémia (–1944)
KitüntetéseiÉrdemes művész (1990)
SírhelyeFarkasréti temető (17/1-1-557)[3]
Sablon • Wikidata • Segítség

Horváth Jenő (Budapest, 1921. május 16. – 1994. december 21.) magyar színművész, rendező, forgatókönyvíró, érdemes művész.

Életpályája

[szerkesztés]

Színművészeti tanulmányait a Színművészeti Akadémián 1944-ben fejezte be. Színészi pályáját Debrecenben kezdte 1945-ben, ezután Pécsre került. Igazgató-rendezőként működött 1947-től Szegeden. 1949-ben ismét Debrecenben folytatta pályáját, immár az államosított színház igazgatójaként. Miskolcon, Győrött, Egerben és Kaposvárott is rendezett darabokat.

Nevéhez kötődik a – kezdeti időkben jelentős kulturális eredményeket hozó – tájelőadások rendszere.

Felesége Szentirmay Éva színésznő, akinek az 1956-os forradalom után a Szegedi Nemzeti Színházból szintén távoznia kellett. „Konkrét tevékenysége nem bizonyosodott be”, de az is elég volt, hogy a férje akkori magatartásával egyetértett. A szegedi színházból való eltávolítása mellett, a mellékkeresetétől is eltiltották 6 hónapra.[4] Két fiuk született, az idősebbik Horváth Péter író, rendező és Horváth András, leányuk Horváth Emese.[5]

Szegedi évek

[szerkesztés]

1955-től rendezőként dolgozott Szegeden, egészen 1957-ig a szegedi társulat tagja volt. Az 1956–57-es szezonra Ádám Ottó a korábbi főrendező Pestre távozott, így ezt a posztot Horváth Jenő kapta meg. Merész darabválasztásaival tűnt ki, névjegye az október 6-án bemutatott Shaw színmű, a Szent Johanna c. darab volt, Papp Teri főszereplésével. A színház 1956. őszi műsorára „nyugati” darabokat is tűzött, többek közt Pirandello és Anouilh műveit. A Szegedi Nemzeti Színház igen aktív volt az október 23-ai eseményekben, azon az estén is a Szent Johannát játszották. A darabot megszakították, amíg a Klauzál térről a színházhoz vonuló tömegnek Bicskey Károly színházi kosztümében elszavalta a Nemzeti dalt.[6] A forradalom eseményei miatt október 24-től az előadásokat szüneteltették. A városi egyetemi értelmiség tiltakozásához csatlakozott Horváth Jenő is. A városházán a katonai közigazgatás által tartott gyűlésen a színház küldöttjeként is részt vett és az ekkor megalakuló Ideiglenes Városi Munkástanács tagja lett, valamint a Szegedi Néptanács (október 31-től Szegedi Forradalmi Nemzeti Bizottság) titkára lett.

A november 2-án induló Széchenyi Rádió adásainak felelőse lett, amely művelődési szerepet is vállalt a közéleti hírek tudósítása mellett, valamint klasszikus zenét is sugárzott. Az forradalomban való részvétele miatt bíróság elé állították, 5 év börtönbüntetésre ítélték, de az ügyész 10 évért fellebbezett, végül 3 és félévet töltött börtönben.[7]

Művészi pályája az 1960-as évektől

[szerkesztés]

Pályájának főbb állomásai szabadulása után: Eger, Kaposvár, Veszprém (1967–1969), Debrecen (1974), Szolnok (1975–1981), Kecskemét (1986–1989) és a budapesti 25. Színház. 1990-ben „érdemes művész” címmel tüntették ki. Ezután betegsége miatt csak színészként, kisebb szerepekben lépett fel. Elsősorban mint rendező alkotott jelentőset a 20. századi magyar színházművészetben. „Rendezéseit gondos elemzés után, kristálytiszta logikával építette fel. A színre állítandó darabok lényegét tárta fel és elképzelését kíméletlen következetességű színészvezetéssel valósította meg.”[8]

Színházi munkái/rendezései

[szerkesztés]

Rendezőként

[szerkesztés]

Filmjei

[szerkesztés]

Színészként

[szerkesztés]
  • Bécsi ezüst (1991 tévéfilm)
  • Isten veletek, barátaim (1987 Az őrnagy)
  • Nyolc évszak (1987 tévésorozat)
  • Szerelem első vérig (1986)
  • Linda (tévésorozat) (1986 Macskatenyésztő – Rebeka (1986))
  • Ember és árnyék (1985 tévéfilm)
  • Hány az óra, Vekker úr? (1985)
  • Az ördögmagiszter (1985 tévéfilm – Bartholomeus Wagner szenator)
  • Te rongyos élet (1984)
  • Megbízható úriember (1984 tévéfilm)
  • Bajuszverseny (1983 tévéfilm – Vacila király)
  • Klapka légió (1983 tévéfilm)
  • Elveszett illúziók (1983)
  • Nagyvárosi kanyarok (1981 tévéfilm)
  • Tüzet viszek (1981 tévéfilm – Valér)
  • Vereség (1980 tévéfilm)
  • Imre (1979 tévéfilm)
  • Deliver Us from Evil (1979 – Szívem Pál)
  • Áramütés (1979 – Tanár)
  • Tiszteletem, főorvos úr (1979 tévéfilm)
  • A kétfenekű dob (1978 – Somló – tanácselnök)
  • Zokogó majom (1978 tévésorozat Epizód #1.2, #1.1)
  • A nagy kék jelzés (as Horvát Jenő 1970)
  • Egri csillagok (1968)
  • Kincskereső kisködmön (1968 tévésorozat – Titulász dr. A csodakalap, A körtemuzsika, A kincskereső)
  • Büdösvíz (1966 – Vetró)
  • Az első esztendő (1966 – Endre főnöke)
  • A kőszívű ember fiai (1965)
  • Örökre eltiltva (1963)
  • A vak (1962 tévéfilm – A professzor)
  • Életmentő véradók (1961)
  • Félelem (1960)
  • Égre nyíló ablak (1960)
  • Születésnapi ajándék (1960)
  • Szegény gazdagok (1959 – Pópa)
  • Különös ismertetőjel (1956)
  • A harag napja (1955)
  • Rokonok (1954)
  • Semmelweis (1952 – Professor Hebra)
  • Erkel (1952 – Petőfi Sándor)
  • Nyugati övezet (1952)
  • Becsület és dicsőség (1951)
  • Kis Katalin házassága (1950)
  • Úri muri (1950)
  • Forró mezők (1949 – főorvos)
  • Tűz (1948 – Börzsöny, államtitkár)

Íróként

[szerkesztés]

Forgatókönyvíróként

[szerkesztés]
  • Cserebere (1940)
  • Pénz áll a házhoz (1939)

Rendezőként

[szerkesztés]

Díjai, kitüntetései

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. július 10.)
  2. ↑ https://resolver.pim.hu/auth/PIM58570, Horváth Jenő, 2019. június 20.
  3. ↑ http://www.bessenyei.hu/farkasret/fotok-g.htm, 2019. szeptember 1.
  4. ↑ Bálint László: A megtorlás Szegeden. Szeged: Belvedere, 2004. 68–69. o.
  5. ↑ http://www.aziro.hu/csalad.php
  6. ↑ Péter László: 1956 Szegeden. In: 1956-os szabadságharc és utóélete. Szeged: Belvedere Meridionale, 2007. p. 77.
  7. ↑ https://www.vasarnapihirek.hu/izles/oktober_23_forradalmi_szerepek
  8. ↑ Sándor János: Igaz mesék a szegedi színházról. Szeged: Somogyi-könyvtár, 1997, 325–326. o.
  9. ↑ Horváth, Jenő (II). Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet

Források

[szerkesztés]
  • Bálint László: A megtorlás Szegeden. Szeged: Belvedere, 2004. 25., 68–69. o.
  • Bálint László: Ki kicsoda 1956-ban a forradalomban és megtorlásban Szegeden és Csongrád megyében. Szeged: Magyar Politikai Foglyok Szövetsége, 2006. 116. o.
  • Blazovich László: Szeged rövid története. Szeged: Csongrád Megyei Levéltár, 2005. 191. o.)
  • Délmagyarország c. napilap
  • Szeged története: 1945–1990, 5. [köt.] / szerk. Blazovich László. Csongrád Megyei Levéltár, 2010
  • A szegedi színjátszás
  • Sándor János: Igaz mesék a szegedi színházról. Szeged: Somogyi könyvtár, 1997. 325–326. o.
  • 5. Levéltári Szemle, 56. (2006) 3. szám • 1956 MEGKÖZELÍTÉSE: LEVÉLTÁRAK, IRATTÁRAK • Farkas Csaba: Szegedi művelődési intézmények a forradalomban / 31–37. o.
  • PIM

Hivatkozások

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • Díjasok és kitüntetettek adattára 1981–1990. Összeáll. és szerk. Csapó Tamásné. Kaposvár, Palmiro Togliatti Megyei Könyvtár, 1994
  • Ki kicsoda a mai magyar filmművészetben? Akik a magyar filmeket csinálják. Főszerk. Dr. Papp Sándor. Szerk. Karsai Kulcsár István. Bp., 1983
  • Magyar filmlexikon. Szerk. Veress József. Bp., Magyar Nemzeti Filmarchivum, 2005
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996–
  • Színházi kislexikon. Főszerk. Hont Ferenc, szerk. Staud Géza. Bp., Gondolat, 1969
  • Veszprém megyei színházművészeti lexikon. Szerk. Poór Ferenc. Veszprémi Petőfi Színház, Veszprém, 2008
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Horváth_Jenő_(színművész,_1921–1994)&oldid=27377867”