Hegedűs Gyula (színész)
| Hegedűs Gyula | |
| Hegedűs Gyula | |
| Életrajzi adatok | |
| Születési név | Heckmann Gyula |
| Született | 1870. február 3. Kéty |
| Elhunyt | 1931. szeptember 21. (61 évesen) Budapest |
| Pályafutása | |
| Aktív évek | 1889 - 1931 |
Hegedűs Gyula (eredeti neve Heckmann) (Kéty, 1870. február 3. – Budapest, 1931. szeptember 21.) magyar színész.
Tartalomjegyzék |
Életpályája [szerkesztés]
1889-ben lépett színpadra Keresztély Jánosné vándor daltársulatánál Tolnaapátiban. Még ugyanebben az évben Paulay Ede felvette a színitanodába, mestere Újházi Ede volt. Vidéki szereplés után 1896-ig - rövid megszakításokkal - a Vígszínház tagja volt. A naturalista színjátszás jelentős alakja (stílusát vígszínházi stílusnak is nevezték). Legjobb alakításait a kortárs magyar írók, főleg Molnár Ferenc darabjaiban nyújtotta (Az ördög, Liliom, Játék a kastélyban).
Főbb szerepei [szerkesztés]
Színházban [szerkesztés]
- Tokameró (Lengyel Menyhért: Tájfun),
- Pál (Herczeg Ferenc: Kék róka),
- szerepek Molnár Ferenc darabjaiban
- szerepek Csehov-drámákban.
Filmszerepei [szerkesztés]
- Játszott A tánc című első magyar filmben,
- A munkászubbony (1914) (némafilm)
- Zoárd mester (1917) (némafilm).
Írásai [szerkesztés]
- Komédia (Bp., 1914);
- A beszéd művészete (Bp., 1917);
- Emlékezések (1921).
Irodalom [szerkesztés]
- Bárdi Ödön: A régi Vígszínház (Bp., 1957).
Emlékezete [szerkesztés]
A Vígszínház igazgatósága 1971-ben alapította a Varsányi Irén- és Hegedűs Gyula-emlékgyűrűt. A két díjat felváltva adják át a színház egy-egy színésznőjének, illetve színészének a társulat titkos szavazása alapján.
Budapest XIII. kerületében utca viseli a nevét, amely a Szent-István körúttól indul, a Vígszínház közelében.
Források [szerkesztés]
A Wikimédia Commons tartalmaz Hegedűs Gyula (színész) témájú médiaállományokat.- Magyar életrajzi lexikon
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4 Online elérés

