Hajnalmadár

Hajnalmadár
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Magyarországon védett Természetvédelmi érték: 50 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Osztály: Madarak (Aves) Rend: Verébalakúak (Passeriformes) Alrend: Verébalkatúak (Passeri) Alrendág: Passerida Öregcsalád: Certhioidea Család: Tichodromadidae lliger, 1811 Nem: Tichodroma lliger, 1811 Faj: T. muraria
Tudományos név
Tichodroma muraria Linnaeus, 1766
Elterjedés
A hajnalmadár elterjedési területe   egész éves   telelőhely Összeállította: BirdLife International and Handbook of the Birds of the World (2019) 2019.
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Hajnalmadár témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Hajnalmadár témájú médiaállományokat és Hajnalmadár témájú kategóriát.

A hajnalmadár (Tichodroma muraria) a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a Tichodromadidae családjába tartozó Tichodroma nem egyetlen faja.

Rendszertani helyzete

A fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1766-ban, és a Certhia muraria néven, és a fakúszfélék nemébe (Certhia) sorolta.

Alfajai

• Tichodroma muraria muraria (Linnaeus, 1766)
• Tichodroma muraria nepalensis Bonaparte, 1850

Származása, elterjedése

Dél-Európa magas sziklás hegységeiben, a Kárpátokban, Kis-Ázsiában, a Kaukázusban a Himaláján, Kína nyugati részén és Mongóliában fészkel.

A Kárpát-medencében

Magyarországon októbertől áprilisig rendszeres vendég, többnyire egyesével. A legtöbbször a Bükk hegységben észlelték. Sík vidékeken a legtöbbször kőbányákban, természetes sziklafalakon, várromokon és nagyobb épületeken, templomokon látni, így rendszeresen látogatja a Pannonhalmi Bencés Főapátságot és az esztergomi bazilikát.

Megjelenése, felépítése

Testhossza 16-18 centiméter, szárnyának fesztávolsága 27-32 centiméter, testtömege 15-20 gramm.

Nevét azért kapta, mert válltollai, szárnyfedői és az elsőrendű evezőtollai nagyrészt hajnalpír színűek. Begye és torka a költés idején fekete, télen fehér.

Nép nevei — sziklamászó, sziklakúszó — arra utalnak, hogy erős, kapaszkodásra való lábát mesterien használja a meredek sziklafalakon. Csőre hegyes, vékony, lefelé ível.

Életmódja

Hegyvidéki madár; rendesen a tengerszint felett legalább ezer méterrel költ. A Himalájában 3600-5100 méterig felhatol, majd ősszel lejjebb költözik. Rovarokkal, csigákkal, pókokkal táplálkozik.

Magyarországon telelve a sziklarepedésekből szedegeti ki az apró pókokat, rovarokat, hangyákat, bagolylepéket, ászkákat, amelyek ezekben az apó zugokban keresnek téli menedéket.

Szaporodása

Évente egyszer költ. Fészkét fűszálakból, juhgyapjúból, vékony gyökerekből és mohából rakja függőleges sziklafalak repedéseibe, kőfalak üregeibe — olyan helyekre, ahol azt még a rendkívül ügyesen kapaszkodó nyest sem éri el. Ezt a laza szerkezetű fészket szőrrel, tollakkal és finom mohaszálakkal béleli. Egy fészekalja 4-5 fehér alapon rőten pettyezett tojás; ezeken 18-19 napig kotlik. A fiókák 21-23 nap után röpülnek ki.

Védettsége

A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján mint nem fenyegetett fajként szerepel. Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 50 000 forint.

Források

• A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2018. február 9.) (angolul)
• ifj. Vasuta Gábor: Megérkezett az idei első hajnalmadár hazánkba

További információk

• Ritka madarak hazai előfordulásai
• Internet Bird Collection - videók a fajról