Hajnalmadár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Hajnalmadár
Tichodroma muraria02 cropped.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Magyarországon védett
Eszmei érték: 10 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Alrend: Verébalkatúak (Passeri)
Alrendág: Passerida
Öregcsalád: Certhioidea
Család: Tichodromadidae
Nem: Tichodroma
Faj: T. muraria
Tudományos név
Tichodroma muraria
Linnaeus, 1766
Elterjedés
Mauerläufer1.png
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Hajnalmadár témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Hajnalmadár témájú kategóriát.

A hajnalmadár (Tichodroma muraria) a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a Tichodromadidae családjába tartozó Tichodroma nem egyetlen faja.

Rendszerezés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Besorolása vitatott, egyes rendszerezők szerint a csuszkafélék (Sittidae) családba tartozik.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Dél-Európa magas sziklás hegységeiben, a Kárpátokban, Kis-Ázsiában, a Kaukázusban a Himaláján, Kína nyugati részén és Mongóliában fészkel. Sziklafalakon él.

Alfajai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Tichodroma muraria muraria (Linnaeus, 1766)
  • Tichodroma muraria nepalensis Bonaparte, 1850

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testhossza 16-17 centiméter, szárnyfesztávolsága 27-32 centiméter, testtömege 15-20 gramm.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sziklák között keresi rovarokból, százlábúakból, pókokból és azok petéiből álló táplálékát. Ősszel alacsonyabb fekvésű helyekre vonul.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Függőleges sziklafalak repedéseibe készíti fűszálakból és mohából laza szerkezetű fészkét. Fészekalja 4 tojásból áll, melyeken 18-19 napig kotlik. A fiókák 21-23 nap után válnak röpképessé.

Kárpát-medencei előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyarországon ritka vendég szeptembertől októberig. A legtöbbször a Bükk hegységben észlelték.

Védettsége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyarországon védett, eszmei értéke 10 000 forint.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]