Hajnalmadár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Infobox info icon.svg
Hajnalmadár
Tichodroma muraria02 cropped.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Magyarországon védett
Eszmei érték: 50 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Alrend: Verébalkatúak (Passeri)
Alrendág: Passerida
Öregcsalád: Certhioidea
Család: Tichodromadidae
lliger, 1811
Nem: Tichodroma
lliger, 1811
Faj: T. muraria
Tudományos név
Tichodroma muraria
Linnaeus, 1766
Elterjedés
Mauerläufer1.png
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Hajnalmadár témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Hajnalmadár témájú médiaállományokat és Hajnalmadár témájú kategóriát.

A hajnalmadár (Tichodroma muraria) a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a Tichodromadidae családjába tartozó Tichodroma nem egyetlen faja.[1][2]

Rendszerezése[szerkesztés]

A fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1766-ban, a Certhia nembe Certhia muraria néven.[3]

Alfajai[szerkesztés]

  • Tichodroma muraria muraria (Linnaeus, 1766)
  • Tichodroma muraria nepalensis Bonaparte, 1850[2]

Előfordulása[szerkesztés]

Dél-Európa magas sziklás hegységeiben, a Kárpátokban, Kis-Ázsiában, a Kaukázusban a Himaláján, Kína nyugati részén és Mongóliában fészkel. Sziklafalakon él.

Kárpátmedencei előfordulása[szerkesztés]

Magyarországon rendszeres vendég, októbertől áprilisig.[4] A legtöbbször a Bükk hegységben észlelték.

Megjelenése[szerkesztés]

Testhossza 16-17 centiméter, szárnyfesztávolsága 27-32 centiméter, testtömege 15-20 gramm.[4]

Életmódja[szerkesztés]

Rovarokkal, csigákkal, pókokkal táplálkozik.[4] Ősszel alacsonyabb fekvésű helyekre vonul.

Szaporodása[szerkesztés]

Függőleges sziklafalak repedéseibe készíti fűszálakból és mohából laza szerkezetű fészkét. Fészekalja 4 tojásból áll, melyeken 18-19 napig kotlik. A fiókák 21-23 nap után válnak röpképessé.

Védettsége[szerkesztés]

A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján, mint nem fenyegetett szerepel. Magyarországon védett, eszmei értéke 50 000 forint.[4]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2018. február 9.)
  2. ^ a b Integrated Taxonomic Information System besorolása. (Hozzáférés: 2018. február 9.)
  3. Hand Books the Birds. (Hozzáférés: 2018. február 9.)
  4. ^ a b c d Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület oldala. (Hozzáférés: 2018. február 9.)

Forrás[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]