Göncölfalva
Göncölfalva (Kynceľová) | |
Közigazgatás | |
Ország | Szlovákia |
Kerület | Besztercebányai |
Járás | Besztercebányai |
Rang | község |
Első írásos említés | 1435 |
Polgármester | Martina Kubišová |
Irányítószám | 974 01 |
Körzethívószám | 048 |
Forgalmi rendszám | BB |
Népesség | |
Teljes népesség | 391 fő (2021. jan. 1.)[1] |
Népsűrűség | 330 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 382 m |
Terület | 1,17 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 48° 45′ 03″, k. h. 19° 11′ 10″Koordináták: é. sz. 48° 45′ 03″, k. h. 19° 11′ 10″ | |
Göncölfalva weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Göncölfalva témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség | |
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Göncölfalva (1886-ig Kincelova, szlovákul: Kynceľová) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Besztercebányai járásban.
Fekvése
Besztercebányától északkeletre a város szomszédságában fekszik.
Története
A falut a 13. században alapították. 1436-ban "Kunzelfalva" néven egy, a Szásza és Göncölfalvy családok között kitört birtokvita kapcsán említik először, melyben Zsigmond király hozott döntést. 1489-ben "Kunczldorf, Kinczeldorf" alakban említik. 1496 és 1526 között a Thurzó családé, később Besztercebánya város fennhatósága alá tartozott. A 16. században lakói luteránusok lettek. 1828-ban 14 házában 107 lakos élt, főként mezőgazdasággal, fuvarozással foglalkoztak, később ácsok, kőművesek voltak. Evangélikus egyházi iskoláját 1840-ben alapították.
Vályi András szerint "KINCZELOVA. Tót fal Zólyom Várm. földes Ura a’ Besztercze Bánya Városa, lakosai katolikusok, fekszik Besztercze Bányához nem meszsze, és annak filiája, határjának 2/3 része sovány, és a’ záporok járják, 1/3 része pedig termékeny, fája tűzre, és épűletre van, réttye, legelője elég."[2]
Fényes Elek szerint "Kinczelova, tót falu, Zólyom vmegyében, ut. p. Beszterczebánya, felemelt sikságon: 110 evang., 29 kath. lak. Földe homokos agyag, melly mindent megterem. Van Szelecz nevü patakja, 6 urb. telke; de majorsága nincs. Birja Beszterczebánya városa."[3]
A trianoni békeszerződésig területe Zólyom vármegye Besztercebányai járásához tartozott. Egy ideig Besztercebánya része volt, ma újra önálló község.
Népessége
1910-ben 160, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 334 lakosából 321 szlovák volt.
2011-ben 386 lakosából 367 szlovák volt.
Nevezetességei
Jegyzetek
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.