Guadeloupe Nemzeti Park

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Guadeloupe Nemzeti Park
IUCN kategória: II (Nemzeti park)
Chutesducarbet.jpg
A Carbet folyó vízesései a Nemzeti Park területén
Ország  Franciaország
Terület 173 km²
Alapítás ideje 1989.
Felügyelő szervezet Franciaország Nemzeti Parkjai
Elhelyezkedése
Guadeloupe Nemzeti Park  (Guadeloupe)
Guadeloupe Nemzeti Park
Guadeloupe Nemzeti Park
Pozíció Guadeloupe térképén
é. sz. 16° 05′, ny. h. 61° 41′Koordináták: é. sz. 16° 05′, ny. h. 61° 41′
Guadeloupe Nemzeti Park weboldala

A Guadeloupe Nemzeti Park egy természetvédelmi terület Franciaország tengeren túli Guadeloupe megyéjében.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A trópusi erdő és a Basse-Terre hegyvonulatai biodiverzitás szempontjából Franciaországban egyedülálló zónát képeznek. 1970-től kezdve dolgozott a park létrehozásán a Guadeloupe Természeti Parkjának Központi Tanácsa, mely az ONF (Erdők Nemzeti Hivatala) kezelése alatt áll. 1977-ben született meg az ötlet, hogy nemzeti parkká minősítsék azért, hogy könnyebben szabályozhassák és jobban kezelhessék a területét. Így 1989. február 20-án hozták létre hivatalosan a Guadeloupe-i Nemzeti Parkot. Ami pedig a tengeri Grand Cul-de-Sac Természeti Rezervátumot illeti, azt 1987-ben hozták létre és nem sokkal később a Park kezelése alá került. 1992 óta a Park központi területe és a Grand Cul-de-Sac-i Természeti Rezervátum a Guadeloupe szigetcsoport Bioszféra Rezervátumának részét képezi az UNESCO támogatásával, nemzetközi elismeréshez juttatva ezáltal a parkot.

Földrajza és területe[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Számos helyi szereplő elhatározása és erőfeszítése vezetett 1989-re az első francia tengeren túli nemzeti park megalapításához. E közel húsz év alatt a park hozzájárult a trópusi erdő nagy részének (17300 hektár), csakúgy mint a Grand Cul-de-Sac tengeri természeti rezervátum (3700 hektár) területének védelméhez. A védett övezet szélén a Park a fenntartható fejlődéssel összhangban álló fejlesztéseket hajt végre Pointe-Noire, Bouillante és Vieux-Habitants települések érdekében.

A Guadeloupe szigetcsoport

A nemzeti park területe a kezdetek után jelentős felülvizsgálatra került. A park a kezdeti egységes területi elrendezés helyett egy központi területből áll amihez egy széles övezet csatlakozik, amit a környező települések és területek alkotnak. A körzet kialakítása lehetővé tette a Grand Cul-de-Sac tengeri természeti rezervátum, a Kahuanne és Tête à l'Anglais szigetek, valamint a park szívében lévő Pigeon szigetek és az azt övező tengeri területek integrálását. Az átszervezés lehetőséget nyújtott egy, az ökológiai felelősségünk szempontjából fontos, és jelentős tengeri és szárazföldi területeket egyaránt felölelő védett övezet kijelölésére.

Az UNESCO által elismert Guadeloupe szigetcsoport Bioszféra Rezervátumának új határai 1992-ben lettek hivatalosan megerősítve.

Állatvilága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az emberi betelepülés kezdeteitől folytatott intenzív vadászat és a szigetek jelentős részének korai gyarmatosítása miatt az állatvilága viszonylag szegényesnek tűnik. Mindemellett a terület állatvilága igen változatos, és az elszigeteltség következtében különösen erős endemikus jelleggel bír. A Nemzeti Park – egyéb szerveződésekkel együtt – ennek a kivételesen sebezhető faunának a megőrzéséhez járul hozzá.

Goudeloupe-i mosómedve

Emlősök[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A park legjellegzetesebb állatai a mosómedve, amely a 19. században került a szigetekre az Amerikai Egyesült Államokból, a denevérek, amelyeknek a szigeteken élő 11 faja közül legalább kettő világviszonylatban is egyedülálló, a mongúz, amely Indiából került a területre, és az aguti, amelynek szigeteken élő védett faja a kihalás szélén áll.

Madarak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szigeteken számos madárfaj él. A szárazföldi madarak közül megtalálható itt a guadeloupe-i harkály (Melanerpes herminieri) ami a Kis-Antillák egyetlen őshonos harkálya, a kolibri, a rigó, a galamb, a gébics, a poszáta több faja. A tengeri és tengerparti madarak közül pedig a fregattmadár, a barna pelikán és a csér több faja

Zöld leguán

Hüllők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A leguánfélék családjába tartozó zöld leguán és anolisz, illetve a sziget egyik nevezetessége a tengeriteknősök öt faja. A szigeteken a teknősök védelmében és állományuk növelésére külön program működik.

Rákok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szigeteken egyaránt megtalálható az édesvízi és a tengeri rákok több faja.

Rovarok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Természetesen a rovarok közül kerül ki a szigeten élő fajok legtöbbje. Közöttük található a világ egyik legnagyobb rovara, a herkulesbogár (Dynastes hercules) egyik alfaja, illetve lepkék és botsáskák.

Vörös gyömbér (Alpinia purpurata)

Növényvilága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Nemzeti Park háromféle természeti élőhelyből áll: a trópusi esőerdőből, a tengerparti területekből és a mangrovemocsárból.

Trópusi esőerdő[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A trópusi erdőben többféle vegetáció él a terület tengerszint feletti magassága szerint.

Erdei út a Soufrière-vulkánon

Tengerparti területek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A vegetáció itt nehezebben fejlődik a levegő és a talaj magas sótartalma, az erős napsütés és a szárazság valamint az erős szél miatt. A leggyakoribb fajok a tengeriszőlő és a körtefa.

Mangrove[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A magrove egy olyan tengerparti erdő, amelyet időszakosan elönt az édes vagy sós víz. Guadeloupe-on meglehetősen fejlett, mivel a korallzátonyok megvédik a jelentősebb nyílttengeri hullámoktól. A guadeloupe-i mangrove 8 000 hektárjából, körülbelül 3 700 védett.

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Nemzeti Park legérdekesebb helyszínei a következőek:

  • az 1467 méter magas Soufrière vulkán, ami a Kis-Antillák legmagasabb pontja,
  • a Carbet folyó vízesései,
  • a Deux Mamelles azaz két esőerdei hegycsúcs, a 716 méter magas Petit-Bourg és a 768 méter magas Pigeon, illetve a 17 kilométer hosszú Traversée ösvény, amely átszeli a Basse-Terre hegységet,[1]
  • a Grand Cul-de-Sac tengeri Természeti Rezervátum,
  • számtalan ösvény és csapás, amely végigfut a Parkon.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Parc national de la Guadeloupe című francia Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a szócikk részben vagy egészben a Guadeloupe National Park című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

A Pointe de la Grande Vigie panorámája északról

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Guadeloupe Nemzeti Park témájú médiaállományokat.