Körte

Körte
Nemes körte ága gyümölcsével
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae) Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta) Osztály: Kétszikűek (Magnoliopsida) Rend: Rózsavirágúak (Rosales) Család: Rózsafélék (Rosaceae) Alcsalád: Almaformák (Maloideae) Nemzetség: Körte (Pyrus) L.

A körte (Pyrus) a rózsavirágúak (Rosales) rendjébe és a rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozó növénynemzetség.

Számos ehető gyümölcsű fafaj tartozik ide. Az emberiség legalább 3000 éve ismeri, termeszti. „Körte” alatt a fán kívül a nemes körte (Pyrus communis) gyümölcsét szokás érteni.

Jellemzők

A körte az Óvilág partvidéki és enyhe éghajlatú területein honos, Nyugat-Európától Észak-Afrikáig és Ázsiáig bezárólag. Közepes méretű fák, 10-17 méter magasra nőnek, gyakran keskeny, magas koronával, némely faja pedig cserje méretű.

A levelek váltakozó állásúak, egyszerű, 2–12 cm hosszú levelek, egyes fajokon fényes, másokon sűrű ezüst-szőrös felülettel; alakjuk a széles-oválistól a keskeny lándzsásig terjed. A legtöbb körte lombhullató, kivéve 1-2 délkelet-ázsiai faját, melyek örökzöldek. Jól tűrik a hideget, akár a ‒25 °C – ‒40 °C-os teleket is, kivéve az örökzöld fajokat, amik csak kb. ‒15 °C-ig viselik el.

Ötszirmú virágai fehérek, néha sárgás vagy rózsaszínes árnyalatúak, 2–4 cm átmérőjűek. A rokon almához hasonlóan a körte is almatermés, a vad fajoknál 1–4 cm átmérővel, néhány nemesített változata akár 18 cm hosszú és 8 cm széles is lehet; alakja az ellipszoid vagy gömbszerű formától a nemes körte klasszikus körteformájáig (hosszúkás alapi rész, gömbölyded vég) terjed.

Termesztése, megporzása, szaporítása az almáéhoz igen hasonló.

Kb. 30 főbb faja, nagyobb alfaja és természetben előforduló hibridje létezik.

Fajok

A lista nem teljes.

• Pyrus amygdaliformis
• Pyrus armeniacifolia
• Pyrus betulifolia
• Pyrus boissieriana
• Pyrus × bretschneideri – kínai fehér körte, néha a Pyrus pyrifolia alfajaként kezelik
• Pyrus calleryana
• Pyrus communis – nemes körte
• Pyrus cordata
• Pyrus cossonii
• Pyrus dimorphophylla
• Pyrus elaeagrifolia – ezüstös levelű díszkörte
• Pyrus fauriei
• Pyrus gharbiana
• Pyrus glabra
• Pyrus hondoensis
• Pyrus koehnei – Dél-Kínában és Tajvanban élő örökzöld körte
• Pyrus korshinskyi
• Pyrus mamorensis
• Pyrus nivalis
• Pyrus pashia
• Pyrus × phaeocarpa
• Pyrus pseudopashia
• Pyrus pyraster – vadkörte
• Pyrus pyrifolia – nasi körte, japán körte
• Pyrus regelii
• Pyrus salicifolia – fűzlevelű díszkörte
• Pyrus × serrulata
• Pyrus × sinkiangensis – a P. ×bretschneideri, Pyrus ussuriensis és a Pyrus communis hibridjének tartják
• Pyrus syriaca – szíriai körte
• Pyrus ussuriensis
• Pyrus xerophila

Betegségek, kártevők

Gyökér, korona

• Baktériumos gyümölcsgolyva: Fiatal fák gyengén fejlődnek, a gyökérnyaki részen, illetve a fő és mellékgyökereken előbb fehéres, majd barna színű kinövések láthatók.
• Cserebogár: A fiatal fák elpusztulnak, az idősebbfák koronarészei hervadnak, majd elpusztulnak. A kitakart gyökérzet, vagy akár a főgyökér elrágott, a károsítás helyén csontszínű pajorok találhatók.
• Gyümölcsfák nektriás ágelhalása és ágrákbetegsége: A koronán száraz ágak, ágcsoportok találhatók, a károsodott ágrészeken narancs-, vagy vörösszínű kiemelkedések, rákos sebek találhatók.
• Körtefák baktériumos virág és ágelhalása: Az ágrészeken háncspusztulás figyelhető meg, majd a felette lévőágrész elhal.
• Kaliforniai pajzstetű: A pusztulás a korona csúcsán kezdődik, a károsított részeken barnásszürke, vagy szürke, lekaparható réteges bevonat található.
• Körte fuziákumos varasodása: A rügyek nem hajtanak ki, a vessző felületén sötétszínű fekélyes foltok láthatók - a teljes ág elpusztulása.

Rügy, hajtás

• Rügyfúróbogár: A rügyek nemhajtanak ki, oldalukon kereklyuk látható.
• Lombrágók, hernyók, téli araszolók: A duzzadó, majd fakadó rügyek, később a fiatal hajtások és levelek is megrágottak. A károsítás helyén különböző nagyobbtestű hernyók fedezhetők fel.

• Sodrómolyok: A fakadó rügyek kiodvasítottak, később a fejlődő hajtások megrágottak, levelek szövedékkel összesodrottak. A károsított részeken, az összesodrott levelekben különböző színű hernyók illetve peték találhatók.

• Hajtáshervasztó darázs: A károsított rész elszárad, az egészséges és az elpusztult részek határán csavarvonalban szúrásnyomok láthatók.

• Hajtástörő ereszlény: A pusztuló rész letörik.

• Hamvas körte-levéltetű: A hajtásvégek levelei besodródnak, rajtuk viaszportól hamvasnak tűnő rovarok találhatók.

Levél

• A körte fuzikládiumos varasodása: A leveleken különböző méretű sötét foltok láthatók, erős fertőzés esetén levélhullás tapasztalható.

• A körte (és birs) fabreás betegsége: A folt először a levélfonákon, olajzöld, majd barna, később feketedő.

• A körte (és alma) elzionés foltossága: A folt kicsi, pirosasbarna, barna, majd megnagyobbodik, közepe kifehéredik, a szélek pirosak maradnak.

• Recés levélpoloska: A leveleken apró, sárga színű foltok, vagy sárga elszíneződés, a levélfonákon fényes, fekete ürülékszemcsék és szívogató rovarok találhatók.

• Takácsatkák: A levélfonákon finom szövedék védelmében , vagy szövedék nélkül szívogató, szabadszemmel alig felfedezhető méretű rovarok.

• Körte levélbolha: Besodródott, deformálódott leveleken különböző rovarok tömegesen szívogatnak.

• Levéltetvek: A szívogató rovarok teste gömbölyded alakú, barnás színezetű, esetleg világos-, illetve sötétzöld, melyek a rajtuk lévő viaszbevonattól hamvasnak látszanak.

• Levélbarkók: A levéllemez széle kicsipkézett, vagy szabálytalan alakban megrágott.

• Sodrómolyok: A levelek megrágottak, szövedékkel összehúzottak, a kártétel helyén fürgemozgású hernyók találhatók.

Bimbó, virág

• Rügyfúró bogár: A virágrügyek nem hajtanak ki, oldalukon apró kerek lyuk található.

• Bimbólikasztó bogár: A bimbók nem nyílnak ki, a szirmok barnák, elszáradnak.

• A körte fuzikládiumos varasodása: A sziromlevélen és a virágkocsányon olajzöld, később barna, bársonyos foltok találhatók, a kötődött gyümölcs lehullik.

• Körtedarázs: A porzószálak és a bibe között félkörben futó, fekete színű aknázójárat található.

• Körte levélbolha: Zöldessárga szívogató rovarok, sok mézharmatot ürítenek, amelyen korompenész telepedik meg és megfekektíti a károsított részt.

Termés

• A körte (és birs) fabreás betegsége: A gyümölcsön különböző nagyságú és színű foltok láthatók. A folt apró, fekete és beboríthatja a gyümölcs nagy részét.

• A körte fuzikládiumos varasodása: A folt olajbarna, bársonyos, később sötétbarna, fekete és berepedezik. A gyümölcs torzul.

• A körte (és alma) elzionés foltossága: A folt pirosasbarna, határozott körvonalú, később a közepe fehéredik, a szélek pirosak maradnak.

• Almatermésűek moníliás gyümölcsrothadása: A folt barna, rothadó, egyre nagyobbodó, rajta körök mentén fehér, vagy sárgás penészpárnák láthatók. A fertőzött gyümölcs egy része mumifikálódva a fán marad.

• Kaliforniai pajzstetű: A folt piros gyűrű formájú, közepén általában megtalálható a szürkésbarna színű - lekaparható pajzs.

• Körte levélbolha: A gyümölcs deformálódik, a mézharmattól és az azon megtelepedő korompenésztől fekete.

• Almamoly: A gyümölcs felületén egy kisebb és egy nagyobb lyuk található. A nagyobb ürülékkel szennyezett, a gyümölcs belseje kirágott, benne halványvörös hernyó található.

• Körtemoly: A gyümölcs felületén egy kis bemélyedés és ha már a kártevő elhagyta, egy kerek, rágcsálékmentes lyuk található. A magok kirágottak.

• Sodrómolyok: A gyümölcs felülete megrágott, a hozzánőtt levél védelmében különböző hernyók találhatók.

• Darazsak: Az érő gyümölcs szabálytalan alakban megrágott. A héj alatt nagyobb katlan alakú üregben több darázs is található.

Források

• Dr. Bálint György "Gyümölcsöskert" Mezőgazdasági kiadó 1972. ISBN 963-232-264-9

További információk

• Körte lap
• Körte fajták - ismertetés, érési idő