Glutamin

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
L-glutamin[1]
L-Glutamin - L-Glutamine.svg
Az L-izomer szerkezeti képlete
L-Glutamine-zwitterion-3D-balls.png
Az L-izomer és az ikerion pálcikamodellje
IUPAC-név glutamin
Más nevek L-glutamin
(levo)glutamid
2-amino-4-karbamoilbutánsav
Kémiai azonosítók
Rövidítés Gln, Q
CAS-szám 56-85-9
PubChem 738
ChemSpider 718
KEGG C00303
ChEBI 28300
ATC kód A16AA03
UNII 0RH81L854J
ChEMBL 930
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet C5H10N2O3
Moláris tömeg 146,14 g/mol
Olvadáspont 185 °C körül bomlik
Oldhatóság (vízben) oldódik
Ha másként nem jelöljük, az adatok
az anyag standard állapotára vonatkoznak.
(25 °C, 100 kPa)

A glutamin (rövidítve Gln vagy Q) egyike a 20 genetikailag kódolt aminosavnak. Nem tekintik esszenciális aminosavnak, de bizonyos esetekben, például intenzív atlétikai edzés vagy egyes gyomor-bélbetegségek hatására feltételesen esszenciálissá válhat.[forrás?] Amid oldallánca a glutaminsav hidroxilcsoportnak amin funkciós csoportra történő cseréjével vezethető le, így a glutaminsav amidjának tekinthető. Kodonjai CAA és CAG. Az emberi vérben a glutamin a legnagyobb mennyiségben előforduló szabad aminosav, koncentrációja körülbelül 500–900 µmol/l.[2]

Szerkezete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A glutamin ikerionos formája semleges pH-n: L-glutamin (bal oldalt) és D-glutamin (jobb oldalt)

Funkciói[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A glutamin számos biokémiai folyamatban szerepet játszik, többek között:

  • a fehérjeszintézisben (mint a 20 fehérjealkotó aminosav egyike)
  • ammónium termelése révén a vese sav–bázis egyensúlyának szabályozásában[3]
  • a glükóz mellett a sejtek energiaforrása[4]
  • nitrogéndonor számos anabolikus folyamatban, például a purin szintézisben[2]
  • széndonor a citromsavciklusban [5]
  • a vérkeringésben nem toxikus ammónia transzporter

Előállító és felhasználó szervek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Előállítók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A glutamint a glutamát-szintetáz enzim állítja elő glutamátból és ammóniából. A legjelentősebb glutamin előállító szövet az izomszövet, az összes glutamin mintegy 90%-át ez állítja elő. Kis mennyiségben a tüdő és az agy is bocsát ki glutamint.[6] Bár a máj is képes glutamin szintézisére, szerepe a glutamin metabolizmusában inkább szabályozó semmint termelő, mivel a máj nagy mennyiségű bélből származó glutamint vesz fel.[2]

Felhasználók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A glutamin legnagyobb fogyasztói a bélsejtek,[2] a sav–bázis egyensúlyért felelős vesesejtek, az aktivált immunsejtek,[7] és számos rákos sejt.[5] Utóbbi kapcsán különböző glutamin analógokat, mint a DON, azaszerin vagy acivicin vizsgálnak mint rákellenes gyógyszereket.

Példák a glutamin felhasználására[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sérülés vagy betegség okozta katabolikus állapotban a glutamin feltételesen esszenciálissá válhat (azaz táplálékkal vagy táplálékkiegészítőkkel kell bevinni).[8] A glutamint széles körben vizsgálták az elmúlt 10–15 évben, és kimutatták, hogy elősegíti a sérülések, traumák, égési sérülések és a műtét utáni sebek gyógyulását, illetve csökkenti a rák kezelése során fellépő mellékhatásokat. A glutamint táplálékkiegészítőként is forgalmazzák az izomtömeg növeléséhez súlyemelők, testépítők, valamint az állóképességi és egyéb sportot űzők számára.

A bizonyítékok alapján a szájon át bevitt glutamin az agyalapi mirigy elülső részének stimulációja révén emelheti a plazma HGH szintjét.[9] A biológiai kutatásokban gyakran adnak L-glutamint a sejttenyészetek közegébe.[10] [11] A tenyészet magas glutaminszintje azonban gátolhatja más aminosavak transzportfolyamatait.[12]

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Glutamine című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Sablon:RubberBible62nd.
  2. ^ a b c d Brosnan JT (2003. June). „Interorgan amino acid transport and its regulation”. J. Nutr. 133 (6 Suppl 1), 2068S–2072S. o. PMID 12771367.  
  3. Hall, John E.; Guyton, Arthur C.. Textbook of medical physiology, 11th, St. Louis, Mo: Elsevier Saunders (2006). ISBN 0-7216-0240-1 
  4. (2004.) „Glutamine breakdown in rapidly dividing cells: Waste or investment?”. BioEssays 26 (7), 778–785. o. DOI:10.1002/bies.20063. PMID 15221859.  
  5. ^ a b (2007.) „Deficiency in glutamine but not glucose induces MYC-dependent apoptosis in human cells”. The Journal of Cell Biology 178 (1), 93–105. o. DOI:10.1083/jcb.200703099. PMID 17606868.  
  6. (2003.) „Glutamine and glutamate as vital metabolites”. Brazilian Journal of Medical and Biological Research 36 (2), 153–163. o. DOI:10.1590/S0100-879X2003000200002. PMID 12563517.  
  7. (2000.) „Double-blind randomized controlled trial of glutamine-enriched polymeric diet in the treatment of active Crohn's disease”. Journal of pediatric gastroenterology and nutrition 30 (1), 78–84. o. PMID 10630444.  
  8. Glutamine. University of Maryland Medical Center, 2011. május 24. (Hozzáférés: 2012. június 24.)
  9. (1995.) „Increased plasma bicarbonate and growth hormone after an oral glutamine load”. The American journal of clinical nutrition 61 (5), 1058–1061. o. PMID 7733028.  
  10. Thilly, William G.. Mammalian cell technology. London: Butterworths (1986). ISBN 0-409-90029-X. Hozzáférés ideje: 2012. június 22. „13 amino acids in Eagle's popular culture medium...are arginine, cyst(e)ine, glutamine...” 
  11. Yang H, Roth CM, Ierapetritou MG. (2011) Analysis of amino acid supplementation effects on hepatocyte cultures using flux balance analysis, OMICS, A Journal of Integrative Biology, 15(7-8): 449–460.
  12. Yang H, Ierapetritou MG, Roth CM. (2010) Effects of amino acid transport limitations on cultured hepatocytes, Biophysical Chemistry, 152(1-3):89-98.