G. E. M. Anscombe

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
G. E. M. Anscombe
Younganscombe.jpg
Született
1919. március 18.
Limerick
Elhunyt
2001. január 5. (81 évesen)
Cambridge
Foglalkozása filozófus
teológus
szerző
fordító

G. E. M. Anscombe (1919. március 18.2001. január 5.), azaz Gertrude Elizabeth Margaret Anscombe, de leginkább csak Elizabeth Anscombe-ként ismert. Brit analitikus filozófus. Ludwig Wittgenstein tanítványaként műveinek legnagyobb szaktekintélye, valamint számos írásának és könyvének, mindenekelőtt a Filozófiai vizsgálódások-nak (Philosophical Investigations) a szerkesztője és fordítója. Írt az elmefilozófiáról, a cselekvés filozófiájáról, a logika filozófiájáról, a nyelvfilozófiáról és az etikáról. Az 1958-as Modern Moral Philosophy (Modern erkölcsfilozófia) című írásában bevezeti a „konzekvencializmus” fogalmát az analitikus filozófia nyelvezetébe; ez, valamint az ezt követő cikkei nagy hatást gyakoroltak a kortárs erényetikákra. Az Intenció című monográfiáját általában a legnagyobb és leghatásosabb munkájának tekintik, valamint ez a mű adta a legnagyobb ösztönzést az elkövetkező filozófiai érdeklődésre az intenció, a tett és a gyakorlati érvelés fogalmai iránt.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

G. E. M. Anscombe Gertrude Elizabeth Anscombe és Alan Wells Anscombe gyermekeként született 1919. március 18-án az írországi Limerickben, ahol apja a brit hadsereg tisztjeként szolgált.

A londoni Sydenham gimnáziumban 1937-ben végzett, majd az Oxfordi Egyetem St Hugh's-kollégiumában hallgatott klasszika-filológiát, ókori történelmet és filozófiát. 1941-ben osztályelsőként végzett. Elsőéves egyetemistaként katolikus hitre tért, és élete végéig hithű katolikus maradt. Nagy vitát váltott ki, amikor nyilvánosan tiltakozott Nagy-Britannia hadba lépése ellen a második világháborúban, annak ellenére, hogy apja és bátyja katona volt.

Peter Geach-hez ment férjhez, aki szintén római katolikus konvertita, Wittgenstein-tanítvány és kitűnő brit egyetemi filozófus volt. Három fiút és négy lányt neveltek fel.

Oxfordi diplomája után Anscombe ösztöndíjat nyert a cambridge-i Newnham College-ba 1942-től 1945-ig, ahol Ludwig Wittgenstein előadásaira járt. Wittgenstein filozófiája akkor kezdte el érdekelni, amikor egyetemi hallgatóként elolvasta tőle a Tractatus Logico-Philosophicus (Logikai-filozófiai értekezés) című művét. Azt mondta, hogy abban a pillanatban megfogalmazódott benne, hogy Wittgensteinnél kell tanulnia, amikor egy könyvesboltban beleolvasott ebbe a műbe.

Amikor a cambridge-i ösztöndíja lejárt, az oxfordi Somerville College adott számára ösztöndíjat, de egyetemi évei alatt is egyszer egy héten Cambridge-be utazott tanulótársával, W. A. Hijab-bel együtt, hogy Wittgenstein vallásfilozófiai különóráira járhassanak. Wittgenstein egyik kedvenc tanítványa, és legközelebbi barátja lett. A tudós nőktől egyébként általában tartózkodó Wittgenstein Anscombe-ba vetett bizalmáról tanúskodik az is, hogy őt kéri fel a Philosophical Investigations fordítójának, pedig Anscombe ekkor még nem is beszélt németül. Emiatt Bécsbe küldi a tanítványt.

Anscombe számtalanszor meglátogatta Wittgensteint azután is, amikor elköltözött Cambridge-ből 1947-ben. Ott volt 1951 áprilisában a halálos ágyánál is. Wittgenstein őt, valamint Rush Rhees-t és Georg Henrik von Wright-ot bízza meg irodalmi hagyatékának gondozójául. A filozófus halála után ő lett számos Wittgenstein-kézirat és jegyzet felelős szerkesztője, fordítója és kiadója.

Az 1960-as, 70-es évek liberális köreiben nagy felháborodást váltott ki több cikke is, amelyekben a fogamzásgátlás római katolikus nézetét védte. Idősebb korában kétszer is letartóztatták, amiért egy brit abortuszklinika ellen tiltakozott, miután legalizálták (bár csak megszorításokkal) Nagy-Britanniában az abortuszt.

Anscombe 1946-tól 1970-ig a Somerville College-ben maradt. Ismert volt arról is, hogy szívesen vállalkozott nyilvános vitákra, amelyek során katolikus hitét védte. 1956-ban, oxfordi ösztöndíjasként - tiltakozott Oxford azon döntése ellen, amelyben Harry S. Truman-nek tiszteletbeli fokozatot adott. Trumant amiatt ítélte el, amiért tömegeket ölt meg az atombomba használatával Hirosimán és Nagaszakin.

Anscombe-ot 1970-ben filozófia professzorrá nevezték a Cambridge-i Egyetemen, ahol 1986-os visszavonulásáig dolgozott.

Később szívproblémái lettek, és 1996-ban egy autóbalesetben csaknem meghalt. Utolsó éveit családja körében töltötte Cambridge-ben. 81 éves korában halt meg, 2001. január 5-én.