Farkasfalva (Szlovákia)
| Farkasfalva (Vlková) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Késmárki |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1278 |
| Polgármester | Peter Bendík |
| Irányítószám | 059 72 (pošta Vrbov) |
| Körzethívószám | 052 |
| Forgalmi rendszám | KK |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 855 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 59 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 670 m |
| Terület | 11,81 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 49° 03′ 30″, k. h. 20° 25′ 50″49.058333°N 20.430556°EKoordináták: é. sz. 49° 03′ 30″, k. h. 20° 25′ 50″49.058333°N 20.430556°E | |
| Farkasfalva weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Farkasfalva témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Farkasfalva (1886-ig Vlkanov, 1899-ig Farkasfalu-Lök, szlovákul: Vlková, korábban Farkašovce, németül: Farksdorf) község Szlovákiában, az Eperjesi kerületben, a Késmárki járásban. Farkasfalu és Lök (Lefkóc, Levkovce, németül: Fladensdorf) községek egyesülése.
Fekvése
Késmárktól 9 km-re délre fekszik.
Története
1278-ban IV. László király adománylevelében "Farcasfolwa" néven említik először. 1302-ben "Villa Farkasy" néven szerepel. Nevét első birtokosáról kapta. Egykor a Berzeviczy család birtoka. 1706-ban említik Závor István itteni udvarházát. A 18. században vasmunkások faluja volt. 1787-ben 36 házában 360 lakos élt. 1828-ban 62 háza és 448 lakosa volt.
Vályi András szerint "FARKAS FALVA. Farkszdorf, Farkasovtze. Tót falu 337Szepes Vármegyében, földes Urai Viland, és Dobay Urak, lakosai katolikusok, fekszik Ábrahámfalva mellett, ’s ennek filiája, Kézsmárktól sem igen meszsze, Lőtsétöl egy mértföldnyire. Határja középszerű, réttye, legelője jó, fája elég, második Osztálybéli."[2]
Fényes Elek szerint "Farkasfalva, tót falu, Szepes vmegyében, Menyhárdhoz délre 1/2 órányira: 418 kath., 30 evang. lak. F. u. Wieland. Ut. posta Lőcse 2 1/2 óra."[3]
A trianoni békeszerződésig Szepes vármegye Lőcsei járásához tartozott.
Népessége
1910-ben 336, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 635 lakosából 633 szlovák volt.
2011-ben 703 lakosából 664 szlovák volt.
Neves személyek
- Itt volt lelkész Hassenius János Jakab szász tudós.
Nevezetességei
- Egy 17. századi kastély és egy 1764-ben épített saroktornyos erődített udvarház áll itt.
- Gyümölcsoltó Boldogasszonynak szentelt temploma 1779-ben épült az 1408-ból való gótikus templom helyén, szárnyasoltára 1480 körül készült.
Jegyzetek
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
Források
- Dejiny a súčasnosť obcí Vlková a Levkovce 1278-2014.
További információk
A Késmárki járás települései | ||
|---|---|---|
Késmárk (Kežmarok) | ||
Ábrahámpikfalva (Abrahámovce) · Alsólehnic (Červený Kláštor) · Busóc (Bušovce) · Duránd (Tvarožná) · Farkasfalva (Szlovákia) (Vlková) · Felsőerdőfalva (Stará Lesná) · Gibely (Zálesie) · Hanusfalva (Spišské Hanušovce) · Hóka (Havka) · Hollólomnic (Holumnica) · Hunfalva (Huncovce) · Izsákfalva (Žakovce) · Javorina · Kakaslomnic (Veľká Lomnica) · Keresztfalu (Krížová Ves) · Kisfrankvágása (Malá Franková) · Kiskuncfalva (Vlkovce) · Kisszalók (Malý Slavkov) · Kisvár (Hradisko) · Krig (Vojňany) · Lándok (Lendak) · Lehnic (Lechnica) · Leibic (Ľubica) · Majorka (Ihľany) · Maldur (Podhorany) · Ménhárd (Vrbov) · Nagyfrankvágása (Veľká Franková) · Ómajor (Majere) · Osztornya (Osturňa) · Relyó (Reľov) · Rókus (Rakúsy) · Sörkút (Výborná) · Szepesbéla (Spišská Belá) · Szepesmátyásfalva (Matiašovce) · Szepesófalu (Spišská Stará Ves) · Szepesszentgyörgy (Jurské) · Szepestótfalu (Slovenská Ves) · Tátraalja (Stráne pod Tatrami) · Tátraháza (Mlynčeky) · Tavas (Jezersko) · Toporc (Toporec) |  | |
