Fabricius Sebestyén
| Fabricius Sebestyén | |
| Született | 1625. május 25.[1] Kutná Hora[2] |
| Elhunyt | 1681. május 10. (55 évesen)[1] Drezda |
| Foglalkozása |
|
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fabricius Sebestyén (Kutná Hora, 1625. május 25. – Drezda, 1681. május 10.) evangélikus lelkész.
Élete[szerkesztés]
Kuttenbergi, csehországi származású, ahol apja Schmidt János mint vagyonos polgár élt. Iskolába szülővárosában a jezsuitákhoz járt. Apja halála után özvegy anyja titokban az evangélikus vallásra nevelte fiát. Felsőbb tanulmányait Regensburgban, Nürnbergben, Augsburgban és Ulmban hallgatta; innét Magyarországra jött és Pozsonyban értesült anyja haláláról és hogy szülői örökségét a jezsuiták lefoglalták. Pozsonyból Bazinba ment és egy év múlva 1647-ben Illavára, ahol a földbirtokos Ostrosith és Kalinka Joachim lelkész diakónusnak avatta és papnak szentelte fel. 1649-ben Pratovicra (Trencsén megye) ment lelkésznek. 1651-ben báró Ostrosith Mátyásné udvari papja lett; miután a katolikus papok sok kellemetlenséget okoztak neki, Atrakra (Nyitra megye) ment lelkésznek; miután az üldözések, nyomor és betegség kilenc év múlva onnan is elűzték, hivatal nélkül bolyongott és Vácnál a törökök elfogták. Két évi fogság után, 1664-ben Besztercebányára és azután Lőcsére került, ahol akkor pestis volt a településen, amelybe négy nap alatt három gyermeke belehalt. Lőcsén néhány évig lelkészkedett. Onnan Szepesolasziba ment lelkésznek, ahol 16 hétig maradt; azután Ladnán, Kassa mellett volt lelkész, ahol négy évig békességben élt. 1672-ben Kolozsvári István katolikus pap onnan is elűzte és a magyar száműzött lelkészekkel Lausnitzba, Szászországba költözött. Egy ideig Zittauban tartózkodott és Drezdában halt meg.
Munkái[szerkesztés]
Spina pungens seu descriptio vitae eius adflictissimae. Drezda, 1679. (Németül irta le ebben viszontagságos életét.)
Források[szerkesztés]
- ↑ a b http://en.isabart.org/person/62939, Sebastián Fabricius, 2017. október 9.
- ↑ The Fine Art Archive. (Hozzáférés: 2021. április 1.)
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái III. (Fa–Gwóth). Budapest: Hornyánszky. 1894.
További információk[szerkesztés]
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Zoványi Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon. Szerk. Ladányi Sándor. 3. jav., bőv. kiadás. Budapest: Magyarországi Református Egyház Zsinati Irodája. 1977. ISBN 963-7030-15-8
