Erdélyi László Gyula

Erdélyi László Gyula
Arcképe a SZTE EK gyűjteményéből
Született	Erdélyi Gyula 1868. március 2. Zsigárd
Elhunyt	1947. augusztus 17. (79 évesen) Zalaapáti
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	művelődéstörténész, egyetemi tanár
A Wikimédia Commons tartalmaz Erdélyi László Gyula témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Erdélyi László Gyula (Zsigárd, 1868. március 2. – Zalaapáti, 1947. augusztus 17.) magyar bencés szerzetes, művelődéstörténész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1905).

Az Árpád-házi királyok korának társadalom- és művelődéstörténetével, a mohácsi vész korával és a magyar bencés rend történetével foglalkozott.

Életpályája

1884. augusztus 1-jén lépett be a Szent Benedek-rendbe, 1887-ben egyszerű, 1890-ben ünnepélyes fogadalmat tett. 1890-ben elvégezte a Pannonhalmi Főiskolát. 1891-ben pappá szentelték. Tanulmányait 1890 és 1892 között a budapesti egyetemen folytatta, ahol 1892-ben egyetemi doktorátust, 1893-ban középiskolai tanári oklevelet szerzett.

A Pannonhalmi Főiskolán tanított és ugyanott rendi levéltáros és könyvtáros is volt, egyben Sörös Pongráccal elkezdte részben szerkeszteni, részben írni is a magyarországi bencések történetét. A 12 kötetes munka 1902 és 1916 közt jelent meg. 1906-ban választották be az MTA levelező tagjai sorába, akadémia székfoglalóját A tihanyi apátság kritikus oklevelei témakörből tartotta. 1907-ben a Szent István Akadémia tagjainak sorába is felvették, itteni székfoglalójának címe: Egyházi földesúr és szolgái a középkorban

A kolozsvári egyetemre ment tanítani művelődéstörténetet, ott nyilvános rendkívüli (1911. január 18.), majd nyilvános rendes tanári kinevezést (1912. május 10.) kapott. Kolozsvári egyetemi tanárként heves vitába keveredett az Árpád-kori magyar társadalomtörténet legfontosabb kérdéseiről a pesti levéltáros Tagányi Károllyal. E vita kapcsán nem minden alap nélkül, de valójában igaztalanul vetődött rá Erdélyi László Gyulára a provincializmus gyanúja, mivel a pesti kutatók mind Tagányi mellé álltak. Talán ezért is nem került sor arra, hogy beválasszák az MTA rendes tagjai sorába, amellyel a későbbiekben növelték Erdélyi László Gyula zárkózottságát.

Az első világháború elvesztése után a kolozsvári egyetemmel és a tanári karral ő is Budapestre menekült. A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem új székhelyén, Szegeden folytatta oktatási, kutatási tevékenységét a Művelődéstörténeti Tanszék vezetőjeként. 1924/25-ben a Bölcsészettudományi Kar dékáni tisztét is ő töltötte be, 1936/37-ben a szegedi Ferenc József Tudományegyetem rektori teendőit látta el. 70 éves korában, 1938. július 1-jén nyugdíjazták. Ezután még 1938-tól haláláig perjel volt Zalaapátiban.

Művei (válogatás)

• Szerémi György és emlékirata : történelmi forrástanulmány / Erdélyi László.Megjelenés: Budapest : [Franklin Ny.], 1892
• A bakonybéli apátság Árpád-kori oklevelei / Erdélyi László.Megjelenés: Budapest : Stephaneum Ny., 1903
• A tihanyi apátság kritikus oklevelei. Budapest, 1906
• Egyházi földesúr és szolgái a középkorban. Budapest, 1907
• Magyarország társadalma XI. századi törvényeiben / Erdélyi László.Megjelenés: Budapest : Stephaneum Ny., 1907
• A tihanyi apátság története. Budapest, 1908. 611 p. (Ser. A Pannonhalmi Szent Benedekrend Története, 10.)
• Az első állami egyenes adó elmélete / Erdélyi László.Megjelenés: Kolozsvár : Szent Bonaventura Ny., 1912.Terj./Fiz. jell.: 65, [7] p. ; 23 cmSorozat: Kolozsvári értekezések a magyar művelődéstörténelem köréből
• Az egyházi vagyon eredete és jellege Magyarországon / Erdélyi László.Megjelenés: Budapest : Apostol Ny., 1913
• Árpádkori társadalomtörténetünk legkritikusabb kérdései / Erdélyi László.Megjelenés: Budapest : Franklin Ny., 1915.Terj./Fiz. jell.: 177, [3] p. ; 23 cmSorozat: Kolozsvári értekezések a magyar művelődéstörténelem köréből
• Magyar művelődéstörténet. 1-2. köt. Kolozsvár :1915-1918. 233 p.
• Fejlődés a legrégibb magyar társadalomban / Erdélyi László.Megjelenés: Budapest : Apostol Ny., 1916
• A tizenkét legkritikusabb kérdés : Árpádkori társadalomtörténetünk legkritikusabb kérdései c. könyv bírálatához / Erdélyi László.Megjelenés: Kolozsvár : Bonaventura Ny., 1917.
• A székelyek eredete / Erdélyi László.Megjelenés: Kolozsvár : Szent Bonaventura Ny., 1918
• Árpádkor, a magyar állam, társadalom, művelődés legrégibb története 1301-ig. Budapest, 1922 Online
• Szent Imre és kora. Budapest, 1930. 122 p.
• Magyar történelem új rendszerben / Erdélyi László.Megjelenés: Budapest : Szerző, 1931
• Praktikus magyar történelem / Erdélyi László.Megjelenés: Szeged : Szerző, 1931
• A magyar lovagkor társadalma és művelődése : 1205-1526. Budapest, 1932. 155 p.
• Igaz történetet tanítsunk : összehasonlító tanulmány hét tankönyvről / Erdélyi László.Megjelenés: Szeged : Szerző, 1932
• A magyar lovagkor nemzetségei, 1200-1408 / Erdélyi László.Megjelenés: Budapest : Szt. István Társ., 1932
• Anonymus, III. Béla jegyzője. Szeged, 1933
• Krónikáink : Atyja Kézai. [Szeged] : Szerző, 1933. 48 h. fol.
• A mohácsi vész nemzedéke. Néplélektörténeti korrajz egykorú emlékiratból. Budapest, 1941. 584 p.
• Ötven historikus Szent Istvánról. Budapest – Szeged, 1941. 231 p.
• Magyarország törvényei Szent Istvántól Mohácsig. Budapest, 1942. 628 p.
• Történeti lexikon : az Athenaeumi magyar történelem, művelődés és államtörténet ... névmutatójával / Erdélyi László.Megjelenés: Szeged : Szerző, 1942
• Ünnepi gondolatok egy egyetemi tanár íróasztalánál / Erdélyi László.Megjelenés: Szeged : Szerző, 1943
• Krónikáink magyarul / Erdélyi László.Megjelenés: Szeged : [Városi Ny.], 1943
• Legendák a XI. századi szentjeinkről magyarul / Erdélyi László.Megjelenés: Szeged : Szerző, 1944

Források

• Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967. 436. o.   (Erdélyi László néven hozza)
• Szegedi egyetemi almanach : 1921-1995. I. köt. (1996). Szeged, Mészáros Rezső. Erdélyi László Gyula lásd 110. p. ISBN 963-482-037-9

További információk

• Magyar katolikus lexikon