Eidsvoll község

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Eidsvoll
Eidsvoll község
Eidsvoll Norway.jpg
Sundet, a község központja
Eidsvoll címere
Eidsvoll címere
Közigazgatás
Ország  Norvégia
Földrajzi régió Romerike
Megye Akershus megye
Székhely Sundet
Polgármester Terje Teslo
Irányítószám 0237
Népesség
Teljes népesség 22 142 fő (2013)[1] +/-
Földrajzi adatok
Terület
Összesen 457 km²
Vízzel borított 16 %
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Eidsvoll (Norvégia)
Eidsvoll
Eidsvoll
Pozíció Norvégia térképén
é. sz. 60° 21′, k. h. 11° 15′Koordináták: é. sz. 60° 21′, k. h. 11° 15′
Eidsvoll weboldala

Sound Eidsvoll község egy község Norvégia Akershus megyéjében, a Romerike régió része. A község adminisztratív központja Sundet.

Általános információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Név[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A község nevének első tagja az eid (óészaki nyelven eiđ) szó birtokos alakja, a második tag a voll (óészaki nyelven vǫllr), ami rétet, mezőt jelent. Az eid jelentése ebben az esetben "vízesés mellett vezető út". A Mjøsa tó környékén élő emberek, akik a Vorma folyón hajóztak le, valamint azok a hajósok, akik ugyanezen a folyón hajóztak fel, mind elhaladtak a község területén található Sundfossen vízesés mellett. Éppen ezért a terület még a kereszténység megjelenése előtt fontos csomópont lett.

1918 előtt a község nevét "Eidsvold"-nak írták, a queenslandi Eidsvold még ma is ezt az alakot használja.

Címer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A község címerét 1987. november 20-án fogadták el. A címer egy mérleget, az igazság szimbólumát ábrázolja. A korai középkorban Eidsvollban egy helyi bíróságot alapítottak.[2]

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Eidsvold község 1838. január 1-jén jött létre (lásd formannskapsdistrikt). Feiringet 1964. január 1-jén csatolták Eidsvollhoz.

Eidsvollt már az óészaki iratokban is megemlítik. A 11. században Vangból (ma Hamar része) ide helyezték át Norvégia keleti részeinek bíróságát és tingjét. A Vorma folyó és a Mjøsa tó állandó átjárást biztosított Norvégia belső területeinek nyugati részéhez. Eidsvoll keleti része egy kisebb aranyláz helyszíne volt, amikor 1758-ban aranyat találtak a ma Gullverketként (az Aranyművek) ismert területen.

Az Eidsvoll Verk vasércolvasztó 1624-ben nyílt meg IV. Keresztély dán király rendeletére, kihasználva az Andelva folyó vízierejét. A tulajdonosa a Kongsbergi ezüstbányák igazgatója, Schlanbusch volt, a gyár 1781-ig a család birtokában maradt. 1781-ben Carsten Anker vette meg. A gyár ekkor már hanyatlásnak indult, ugyanis a környék erdeinek nagy részét kivágták, hogy biztosítsák a faszénellátást. Anker fellendítette a gyárat, ami ezután kályhák és más vastárgyak előállításába kezdett. Anker 1811-ben Eidsvollba költözött, és újjáépítette a mai Eidsvollsbygningen épületet, amelyben 1814-ben aláírták a norvég alkotmányt.

Eidsvoll gazdaságára egészen a közelmúltig a mezőgazdaság volt jellemző, habár a talaj agyagos.

1814. május 17-én Eidsvollban gyűlt össze a Norvég Alkotmányozó Gyűlés, hogy elfogadja Norvégia alkotmányát. Az épület, ahol a gyűlést tartották (Eidsvollbygningen) ma híres múzeum.

1854-ben Eidsvoll lett az első norvég vasútvonal végállomása. Itt az utasok átszálhattak a Skibladner gőzhajóra, amely Hamarba, Gjøvikbe vagy Lillehammerbe szállította őket.

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Eidsvoll községet északról Østre Toten (Oppland megyében, a Mjøsa nyugati partján) és Stange (a tó keleti partján) határolja, keletről Nord-Odal (mindkettő Hedmark megyében). Akerhus megyében délkeletre Nes, délre Ullensaker, nyugatra pedig Nannestad és Hurdal fekszik.

Amellett, hogy Eidsvoll Oslo alvóvárosa, mező- és erdőgazdálkodása is jelentős. A főbb kereskedelmi központok Sundet és Råholt.

Híres lakosok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testvérvárosok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Eidsvoll község témájú médiaállományokat.
  1. Folkemengde og kvartalsvise befolkningsendringar. Fylke og kommunar (norvég nyelven). Statistisk sentralbyrå. (Hozzáférés: 2013. július 1.)
  2. Norske Kommunevåpen: Nye kommunevåbener i Norden, 1990. (Hozzáférés: 2012. november 30.)