Formannskapsdistrikt

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A formannskapsdistrikt a helyi önkormányzat neve volt a norvég községek 1838. január 1-jével létrehozott rendszerében.

A formannskapsdistriktekről szóló törvényt a Storting fogadta el, XIV. Károly János király 1837. január 14-én írta alá.[1] A törvény az (1814-ben elfogadott) norvég alkotmány előírását teljesítette, amely szerint minden egyházközségben (norvégül prestegjeld) formannskapsdistriktet kell létrehozni. A Norvég Egyház helyi egységeiből így közigazgatási egységek jöttek létre (egyes egyházközségből 2-3 is). A vidéki területeknek adott önkormányzati jogkör jelentős politikai fejlemény volt. Összesen 396 formannsskapsdistrikt született ekkor:

  • Egy formannskapsdistrikt, amely két apró rakodóhelyből állt: Son és Hølen.
  • Egy kikötő és tengerészeti bázis: Stavern.
  • Egy vidéki kerület függő bányavárossal: Røros.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Gjerset, Knut. History of the Norwegian People, Volumes II. The MacMillan Company. ISBN none (1915)