Mjøsa
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Önmagában ez nem minősíti a szócikk tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása pontos. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! |
| Mjøsa | |
 |
|
| Kilátás észak felé a tóra az Eidsvoll községbeli Minnesundból | |
| Országok |  Norvégia |
| Elsődleges források | Gudbrandsdalslågen |
| Elsődleges lefolyások | Vorma |
| Hosszúság | 117 km |
| Szélesség | 15 km |
| Felszíni terület | 365 km2 |
| Legnagyobb mélység | 468 m |
| Víztérfogat | 56 km3 |
| Part hossza | 273 km |
| Tszf. magasság | 123 m |
| Elhelyezkedése | |
 Mjøsa
Pozíció Norvégia térképén
|
|
| é. sz. 60° 40′, k. h. 11° 0′ | |
A Mjøsa Norvégia legnagyobb és egyik legmélyebb tava, az ország déli részében, Oslótól mintegy 100 kilométerre északra. A legfontosabb belé ömlő folyó a Gudbrandsdalslågen, a tó északi részén, fő kifolyása a Vorma, délen.
Az Eidsvoll községbeli Minnesundnál található legdélibb pontjától a Lillehammernél lévő legészakabbi pontjáig a tó 117 kilométer hosszú. Legnagyobb szélessége 15 kilométer, Hamarnál. Területe 365 km², víztömege 56 km³. Felülete rendesen 123 méterrel van a tenger szintje felett. Legnagyobb mélysége 468 méter. Partvonala 273 kilométer hosszúságú, ennek 30%-a kiépített.
A Vormán 1858-ban, 1911-ben, 1947-ben és 1965-ben épült gátak összesen mintegy 3,6 méterrel emelték a tó vízszintjét. Az elmúlt 200 évben 20 áradást jegyeztek fel, amelyek összesen hét métert adtak hozzá a tó vízszintjéhez. Az árvizek többször elöntötték Hamar városát.
Hamar, Gjøvik és Lillehammer városokat a Mjøsa partján alapították.
A hobbihajózáson és a Skibladner gőzhajón kívül nincs hajózás a tavon. Partjaira jórészt a mezőgazdaság a jellemző és az itteni földek Norvégiában a legtermékenyebbek közé számítanak.
 |
Ez a földrajztudományi tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
