Hedmark megye

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hedmark megye
Hedmark megye címere
Hedmark megye címere
Hedmark megye zászlaja
Hedmark megye zászlaja
Közigazgatás
Ország  Norvégia
Jogállás Norvégia megyéi
Népesség
Teljes népesség 192 680 fő (2011. okt 1.)[1] +/-
Földrajzi adatok
Időzóna UTC+1
Elhelyezkedése
Hedmark megye (Norvégia)
Hedmark megye
Hedmark megye
Pozíció Norvégia térképén
é. sz. 60° 50′, k. h. 11° 40′Koordináták: é. sz. 60° 50′, k. h. 11° 40′
Hedmark elhelyezkedése Norvégiában.

Hedmark Norvégia egyik megyéje (norvégül fylke) az ország délkeleti Østlandet földrajzi régiójában.

Közigazgatási központja a 27 593 lakosú (2006) Hamar. Legjelentősebb városai Hamaron kívül Kongsvinger, Elverum és Tynset. Hedmark Norvégia 19 megyéje közül a harmadik legnagyobb, területe 27 397 km² (több mint háromszorosa a legnagyobb magyar megye, Bács-Kiskun területének.) Lakossága 192 680 fő (2011. okt 1.)[1] +/- (Norvégiában a 11., csak mintegy négyötöde a legkevésbé népes magyar megye, Tolna népességének). Három hagyományos régiója Hedmarken, Østerdalen és az Odalen és Vinger régiókat is tartalmazó Solør.

Neve[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nevének óészaki nyelvű alakja Heiðmörk. Ennek előtagja, a heiðnir egy germán törzs neve. Utótagja, a mörk jelentése „erdős vidék, határvidék”). 1919-ig neve nem Hedmark fylke, hanem Hedemarkens amt volt.

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hedmark Østlandet északkeleti része. Határos Svédország Dalarna és Värmland megyéivel. Norvég szomszédai Sør-Trøndelag, Oppland és Akershus megyék. Oppland megyével együtt egyedülállók abban a norvég megyék közt, hogy nincs tengerpartjuk.

Legnagyobb tavai a Femunden és a Mjøsa. A megyén keresztülhalad Norvégia legnagyobb folyója, a Glomma.

Földrajzilag a következő területekre osztható: a Mjøsatól keletre Hedmarken, Elverumtól északra Østerdalen és Elverumtól délre Glåmdalen.

Hedmark Norvégia egyik legkevésbé urbanizált vidéke. Lakosainak mintegy fele nem városokban él. A népesség főleg a Mjøsa, Norvégia legnagyobb tavától délkeletre elterülő mezőgazdasági vidéken koncentrálódik.

Norvégia faszükségletének legnagyobb részét Hedmark szolgáltatja. A fát hagyományosan a Glomma folyón úsztatták le a tengeren, ma teherautókon és vonaton szállítják.

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kora vikingkorban, a Széphajú Harald (kb. 850 – kb. 933) előtti időkben Hedmark kis királyság volt. Királyai közül néhány:

Hedmark eredetileg a nagy Akershus amt (megye) része volt, de 1757-ben Akershusról leválasztották Oplandenes amtot, amit aztán 1781-ben kettéválasztottak: Hedemarkes amtra, a mai Hedmark megye elődjére, illetve Kistians amtra (a mai Oppland megye).

Címere[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hedmark címere.

Címere 1987-ben született, három barkespader nevű fakérgező szerszámot mutat.

Önkormányzat és közigazgatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hedmark községei.

Hedmarkhoz a következő 22 község tartozik:

Sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hedmark volt az 1994-es téli olimpia helyszíne.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b 1 Population per 1 October 2011 and population changes during 3rd quarter of 2011 (angol nyelven). Statistics Norway, 2011. (Hozzáférés: 2011. december 14.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]