Glomma

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Glomma
Elverum januar 2006 025.jpg
Jégtáblák a Glommán Elverumnál 2006 januárjában
Közigazgatás
Országok  Norvégia
Földrajzi adatok
Hossz 604 km
Forrásszint 690 m
Vízhozam 698 m³/s
Vízgyűjtő terület 42 000 km²
Forrás Aursund
Torkolat Oslo-fjord
é. sz. 59° 12′ 11″, k. h. 10° 56′ 56″Koordináták: é. sz. 59° 12′ 11″, k. h. 10° 56′ 56″
Elhelyezkedése
Glomma-river.png
A Glomma folyása

A Glomma vagy Glåma Norvégia leghosszabb és legbővizűbb folyója, az ország déli részén.

Hossza 604 kilométer, vízgyűjtője mintegy 42 ezer km², Norvégia területének 11%-a. Vízhozama 698 m³/s.

A Sør-Trøndelag megyei Røros község közelében lévő Aursund-tónál ered 690 méteres magasságban és Fredrikstadnál ömlik az Oslo-fjordba.

Egyik legfontosabb mellékfolyója a Mjøsa-tó vizét levezető Vorma, amely Nesnél ömlik a Glommába.

A hatalmas erdőségeken keresztülhaladó Glomma hagyományosan Norvégia legfontosabb faúsztató útvonala volt. A nyersanyag, a víz és a víziút közelsége miatt az ipar előszeretettel települt a folyó mellé. Torkolatánál található több az ország legnagyobb feldolgozóipari üzemei közül.

A Glomma Oslo közelében, Fetsundnál az Øyeren tóba ömölve Európa legnagyobb belföldi folyódeltáját hozza létre, amely a tó túloldalán is folytatódik. A folyó hatalmas mennyiségű iszapot rak le a tóban, amelyet kibányásznak és felhasználnak a Norvégia-szerte az építkezési alapozásokban széleskörűen használt LECA blokkok gyártásához.

Torkolatánál építették a 17. században, a védművekhez a vizet is felhasználva, Fredrikstad hatalmas erődjét, a Gamlebyent.

Neve[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nevének eredete ismeretlen. A Glomma nevet Østfold és Akershus megyékben használják. Hedmarkban és Sør-Trøndelagban a neve Glåma.

A folyó több más hely névadója, mint például Glåmdal vagy Glåmos.

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Glomma témájú médiaállományokat.