Dunasápújfalu
Dunaújfalu (Nová Dedinka) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Szlovákia | ||
Kerület | Pozsonyi | ||
Járás | Szenci | ||
Rang | község | ||
Első írásos említés | 1252 | ||
Polgármester | Zuzana Árvová | ||
Irányítószám | 900 29 | ||
Körzethívószám | 02 | ||
Forgalmi rendszám | SC | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 3150 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 196 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 128 m | ||
Terület | 10,24 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 11′ 17″, k. h. 17° 21′ 31″Koordináták: é. sz. 48° 11′ 17″, k. h. 17° 21′ 31″ | |||
Dunaújfalu weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Dunaújfalu témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Dunaújfalu (szlovákul Nová Dedinka, a Dunasáppal való egyesítés előtt Nová Ves pri Dunaji, németül Neudorf) község Szlovákiában, a Pozsonyi kerületben, a Szenci járásban.
Fekvése
Pozsony központjától 20 km-re keletre, a Kis-Dunába igyekvő Fekete-víz bal partján fekszik. Az egykori Dunasáp faluval egyesítve alkotja Nová Dedinka községet.
Története
1328-ban Pomsa néven említik először, majd 1397-ben Pomsahaza alakban szerepel oklevélben. A pozsonyi káptalan birtoka volt. 1445-ben Pozsony várának kapitánya, Temesközi Bálint a kegyura. 1479-ben Temesközi Miklós Vas Andrásnak adta el. 1647-ben a Pálffy család királyfai uradalmához tartozott. 1715-ben 32 adózó volt a faluban.[2] 1828-ban 44 házában 324 lakos élt. Lakói főként mezőgazdaságból tartották fenn magukat. 1869-ben 298 lakosa volt.
A középkorban Dunaújfalu mellett feküdt Várörs település, mely a gróf Cseszneky család birtoka volt.
Fényes Elek szerint "Ujfalu (Duna-), Poson m. magyar helység, ut. p. Cseklészhez 1/2 óra, a Feketeviz mellett. Számlál 331 kath. lak. F. u. gr. Pálffy Ferencz."[3]
A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Szenci járásához tartozott. 1960-ban Nová Dedinka néven Dunasáppal egyesítették.
Népessége
1880-ban 328 lakosából 295 magyar, 18 szlovák, 3 német anyanyelvű, 3 idegen és 9 csecsemő; ebből 318 római katolikus, 9 zsidó és 1 evangélikus vallású. Dunasáp 356 lakosából 201 szlovák, 99 magyar, 34 német anyanyelvű és 22 csecsemő volt; ebből 317 római katolikus, 24 zsidó és 15 evangélikus vallású.
1910-ben 355 lakosából 328 magyar, 23 szlovák és 4 német anyanyelvű volt. Dunasáp 369 lakosából 295 magyar, 27 szlovák, 1 német és 46 egyéb anyanyelvű.
2001-ben 1626 lakosából 1128 szlovák és 467 magyar volt.
2011-ben 2002 lakosából 1524 szlovák, 408 magyar, 8 cseh, 5 ukrán, 2-2 német és morva, 1-1 orosz és bolgár, továbbá 51 ismeretlen nemzetiségű.
Neves személyek
- Itt él Iveta Radičová szlovák politikus, szociológus, volt miniszterelnök.
- Itt született Neszméri Tünde, a Magyar Koalíció Pártja volt alelnöke.
Nevezetességei
- Középkori római katolikus templomát a 16. század első felében reneszánsz stílusban bővítették, de később is alakítottak rajta. Falán gótikus freskók láthatók.
- A határában található Szent Úr kápolna valószínűleg szintén Árpád-kori.
A fentiek egy és ugyanazon templomra utalnak, mely az egykori "Pomsa" helység temploma lehetett.[4] Ez a templom – Sáp és Dunaújfalu egyesítése előtti – újfalui határban fekszik, a mai Feketevíztől délre, míg maga a falu a Feketevíz északi oldalán fekszik. Mára már csak a templom és a mellette fekvő temető maradt fenn. Érdekessége ennek, hogy a temetőt a sápiak "örökölték", bár területileg az újfalui határban fekszik. Dunaújfalunak külön temetője van közvetlen a falu mellett.
A múlt századi két világháború között új iskolát építtetett Dunaújfalu közössége, s a korábbi iskolából – mely a Dunasáp felőli akkori faluvégen helyezkedett el – imaházat alakítottak ki. Ebből fejlődött ki többszöri átalakítás után a másik templom, melyet Nagyboldogasszony tiszteletére szenteltek fel.
A nevezetességek között megemlíthető még a dunasápi és a dunaújfalui téglaépítésű harangláb is – mindkettő a 19. században épült.
Jegyzetek
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Az 1715-ös összeírás[halott link]
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Püspöki Nagy Péter 1981: Boldogfa. Madách kiadó, 114.
Források
- Marián Samuel - Ján Hunka: Nález falošného anonymného denára z Novej Dedinky. Denarius 6.
- felvidek.ma
- vasarnap.ujszo.com[halott link]
- felvidek.ma
További információk