Dubravica
Dubravica (Dúbravica) | |
Közigazgatás | |
Ország | Szlovákia |
Kerület | Besztercebányai |
Járás | Besztercebányai |
Rang | község |
Első írásos említés | 1400 |
Polgármester | Janka Slobodníková |
Irányítószám | 976 33 (pošta Poniky) |
Körzethívószám | 048 |
Forgalmi rendszám | BB |
Népesség | |
Teljes népesség | 418 fő (2021. jan. 1.)[1] |
Népsűrűség | 43 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 428 m |
Terület | 8,51 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 48° 40′ 39″, k. h. 19° 16′ 19″Koordináták: é. sz. 48° 40′ 39″, k. h. 19° 16′ 19″ | |
Dubravica weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Dubravica témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség | |
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Dubravica (szlovákul: Dúbravica) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Besztercebányai járásban.
Fekvése
Besztercebányától 16 km-re délkeletre a Zolna patak völgyében fekszik.
Története
A 14. században alapították, első írásos említése 1400-ból származik, Zólyomlipcse várának tartozéka volt. 1540-ben a körmöcbányai Dubravicai János birtoka, aki vasércbányát nyitott a falu határában.
Vályi András szerint „DUBRAVITZA. Tót falu Zólyom Vármegyében, birtokosa 531Urbányi Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Pojninak határa mellett, ’s ennek filiája, Libetentöl pedig egy mértföldnyire, ambár egy része földgyének soványas, hegyes, melly nehezebben trágyáztatik; de mivel más része termékeny, legelője elegendő, fája tűzre, és épűletre van, Zólyomi piatzától egy mértföldnyire fekszik, pályinkat is árúlhat, és néha makkja is terem, első Osztálybéli.”[2]
Fényes Elek szerint „Dubravicza, Zólyom m. tót falu, Pojnikhoz 1/2 óra: 62 katholikus, 153 evangel. lak. Ut. p. Besztercze.”[3]
A trianoni békeszerződésig területe Zólyom vármegye Besztercebányai járásához tartozott.
Népessége
1910-ben 346, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 354 lakosából 345 szlovák volt.
2011-ben 368 lakosából 360 szlovák volt.
Nevezetességei
- Szent Zsófia tiszteletére szentelt római katolikus temploma 14. századi gótikus, barokk toronysisakkal.
- Reneszánsz várkastélya a 16. század elején épült, a 18. században bővítették, romos állapotú.
Jegyzetek
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.