Disznózsír

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Házi készítésű disznózsír.

A disznózsír vagy más néven sertészsír a házisertés szalonnájából és hájából kiolvasztott, kisütött zsír.

Felhasználása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Zsíroskenyér.

A disznózsír-felhasználás már a 19.században igen jelentős volt, hiszen olcsón előállítható volt a sertések zsírjából. A második világháború idején szinte az egyetlen zsiradékfajta volt, amelyhez hozzá lehetett jutni. A sertészsírt számtalan országban használják, mind a mai napig leginkább sütésre és főzésre. Sütésre kiválóan alkalmas mivel magas a füstpontja 121-218°C ezért nehezen ég meg. Az ipar szappangyártáshoz használja fel közvetve vagy közvetlenül. A sertészsír élelmezési célra történő felhasználását a szakemberek nem ajánlják, mivel nagyrészt telített zsírsavakból áll, amely jelentős mértékben hozzájárul a szív-és érrendszeri problémák kialakulásához, illetve emeli a „rossz” (LDL) koleszterin szintjét. A sütőipar, az éttermek és néhány élelmiszer ipari ágazat a sertészsír kellemes aromája miatt, illetve a kedvező állományjavító tulajdonsága miatt mégis felhasználják. Egyes szakácsok nem is hajlandóak más zsiradékkal készíteni a hagyományos magyar ételeket. Magyarország mellett nagy sertészsír termelő és fogyasztó országok Németország, USA, Lengyelország, Nagy-Britannia, Kína és a Dél-amerikai országok. A zsírgyártás mellékterméke a tepertő vagy töpörtyű, mely még mindig sok zsiradékot tartalmaz. A tepertőt az ipar szintén felhasználja tepertőkrém készül belőle, illetve felhasználják egyes húsipari készítmények gyártásánál. A sütőipar tepertős pogácsa készítéséhez használja. Kedvezőbb élettani hatásai miatt a mangalica-zsír felhasználás egyre jobban terjed. A sertészsír íze és aromája jelentősen eltérhet attól függően, hogy a sertések mit ettek életük során illetve, hogy milyen gyártástechnológiával készítették a zsírt.

Tulajdonságai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A disznózsír szobahőmérsékleten szilárd könnyen kenhető, színe a hófehértől a sárgáig sokféle lehet függően a készítési módtól az alapanyagtól és az egyéb kémiai adalékanyagok használatától. Íze majdnem semleges, ám kitűnően harmonizál szinte bármilyen zöldségfélével, kenyérrel. Szaga szintén az elkészítéstől függően lehet semleges vagy enyhén füstös aromájú.

  • Füstpontja: 121-218°C
  • Fajsúlya: 0.917-0.938 g/cm³

Zsírsavösszetétele[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Zsírsav Család Százalék
Palmitinsav telített 25-28
Sztearinsav telített 12-14
Mirisztinsav telített 1
Olajsav egyszeresen telítetlen ω-9 44-47
Palmitolajsav egyszeresen telítetlen Δ-9 3
Linolsav többszörösen telítetlen ω-6 6-10

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Lard című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Disznózsír témájú médiaállományokat.