Czinke Ferenc (grafikus)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Czinke Ferenc
Született1926. november 4.[1]
Nagyrozvágy[1]
Elhunyt2000. november 23. (74 évesen)[2]
Salgótarján[1]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
  • festőművész
  • grafikusművész
  • tanár
Iskolái
Kitüntetései
A Wikimédia Commons tartalmaz Czinke Ferenc témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Czinke Ferenc (Nagyrozvágy, 1926. november 4.Salgótarján, 2000. november 23.[3]) Munkácsy Mihály-díjas magyar grafikus- és festőművész.

Életútja, munkássága[szerkesztés]

Szülei: Czinke András és Pálóczi Erzsébet. Nagyrozvágy-Meszesketanyán született, elemi iskoláit a tanyavilágban végezte, közép- és felsőfokú tanulmányokat Sárospatakon folytatott, a pataki Tanítóképzőben 1947-ben diplomázott. 1961-1964 közt a Derkovits Gyula képzőművészeti ösztöndíj segítségével rajztanári diplomát szerzett a Képzőművészeti Főiskolán és tanulmányokat folytatott az MLEE esztétikai tagozatán. A Képzőművészeti Főiskolán nagy hatással voltak rá mesterei, Szőnyi István[forrás?], Jakuba János és Marcall György.

1964-ben a Római Magyar Akadémia ösztöndíjával kijutott Olaszországba tanulmányútra, 1972-ben szintén több hónapot töltött Rómában, majd 1978-ban elnyerte az olasz kormány támogatását is. Ausztriában, Törökországban, Csehszlovákiában, Lengyelországban, a Szovjetunióban és Bulgáriában is járt tanulmányutakon. 1964-től Salgótarjánban élt, a helyi középiskolákban (Madách Imre Gimnázium, Bolyai János Gimnázium) tanított rajzot, a Bolyai Gimnáziumban iskolagalériát létesített, Derkovits Gyula Iskolagaléria néven. Életének utolsó két évtizedében csak a művészettel foglalkozott, köztéri alkotásokra is kapott megrendeléseket (mozaikok, seccók, muráliák), jelentős Városköszöntő térplasztikája,[4] amelyet 1983-ban készített Salgótarjánnak; I. és II. világháborús bronzból készült emlékművét Pácin állították fel 1992-ben.

Munkáiban a népművészet szellemi és formai világából is merített ihletet, főleg sokszorosított grafikai lapokat, rézkarcokat, litográfiákat, fametszeteket, kollázsokat, zománcképeket, később komputer-grafikákat készített. Jelentős sorozatai:

  • Radnóti eclogák,
  • Szlovák táncok,
  • Koskirály,
  • Rekviem a vizekért,
  • Édesanyám ikonja,
  • Tihanyi szonáták,
  • Sajkodi esték,
  • Bukott angyal,
  • Káin és Ábel,
  • Medvetánc,
  • Józsefet eladják testvérei,
  • Veritas theatri.

A Magyar Nemzeti Galéria és a salgótarjáni Nógrádi Sándor Múzeum őrzi alkotásait. Még életében Galériát nyitottak művei számára a pácini Magóchy kastélyban.

Emlékezete[szerkesztés]

2013. május 4. és 2013. december 31. közt Czinke Ferenc tiszteletére mintegy 40 grafikájából rendeztek emlékkiállítást a Pácini Faluházban.

Társasági tagság (válogatás)[szerkesztés]

Díjak, elismerések (válogatás)[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b c Petőfi Irodalmi Múzeum névtér. (Hozzáférés: 2022. november 21.)
  2. The Fine Art Archive. (Hozzáférés: 2021. április 1.)
  3. Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
  4. Városköszöntő térplasztika, Salgótarján, szoborlap.hu. [2013. október 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. október 25.)

Források[szerkesztés]