Csortkiv

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csortkiv (Чортків)
St Stanislav Church in Chortkiv.jpg
A Szt. Miklós-templom Csortkivban
Csortkiv címere
Csortkiv címere
Csortkiv zászlaja
Csortkiv zászlaja
Közigazgatás
Ország  Ukrajna
Terület Ternopili terület
Járás Csortkivi járás
Rang város
Alapítás éve 16. század
Polgármester Mihajlo Volodimirovics Verbickij
Irányítószám 48500–48505
Körzethívószám +380 3552
Népesség
Teljes népesség 29 075 fő (2001) +/-
Földrajzi adatok
Terület 30 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Csortkiv  (Ukrajna)
Csortkiv
Csortkiv
Pozíció Ukrajna térképén
é. sz. 49° 00′, k. h. 25° 46′Koordináták: é. sz. 49° 00′, k. h. 25° 46′

Csortkiv (ukránul: Чортків), régi lengyel nevén Czortków város Ukrajna Ternopili területén, a Csortkivi járás közigazgatási központja. Lakossága 2001-ben 29 075 fő volt. Galíciában, Ternopiltől 75 km-re, a Szeret parján, Podólia északi peremén terül el. Gazdaságára a kereskedelem és a könnyűipari tevékenység jellemző.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város első írásos említése 1522-ből származik, amikor a I. Zsigmond lengyel király a települést Jerzy Czortkowskinak adományozta és engedélyezte, hogy tulajdonosa után használhassa a Czortków nevet. A település egyúttal városi rangot, és a magdeburgi jog biztosította kiváltásogat is megkapta. A 16. században kezdték el a várost védő erődítmény építését. A 17. században, a lengyel–török háborúk alatt a település hanyatlásnak indult. 16731683 között török megszállás alatt volt, ez idő alatt az 16721699 között létezett, Kamjanec-Pogyilszkij központú Podolja vilajethez tartozott.

Lengyelország első felosztásakor, 1772-ben a város Ausztriához került, az 1918-ig tartó osztrák fennhatóság alatt a Czortkowi kerület (Czortkow Betzirk) központja volt. 1919. június 8-án az Ukrán Galíciai Hadsereg betört a területre, a lengyel–ukrán front több hónapig a városon keresztül húzódott (csortkivi csata). A lengyel csapatok azonban rövidesen visszafoglalták a várost, amely 1939-ig járási székhelyként a második Lengyel Köztársaság Tarnopoli vajdaságához tartozott. 1931-ben a városnak 19 ezer lakosa volt. 22,8%-uk görög katolikus vallású (etnikailag ukrán), 46,4 százalék katolikus (lengyel), 30 százalék pedig zsidó vallású volt. A lengyel időszakban Czortków jelentős katonai egységgel rendelkezett, a városban állomásozott a Podole határvédelmi dandár.

1939 szeptemberében, Lengyelország német és szovjet lerohanása idején a várost a szovjet csapatok foglalták el, a lengyel lakosságot deportálták. A német csapatok 1941 júniusában azonban kiverték a városból a Vörös Hadsereg egységeit. Czortków 1941–1944 között német megszállás alatt volt. A zsidó lakosságot gettóba költöztették. 1942. augusztus 26-án kezdődött el gettó felszámolása és a város zsidó lakosságának deportálása. Mintegy ötszáz főt (betegeket és gyerekeket) a helyszínen meggyilkoltak. AZ első, kb. 2000 fős csoportot a bełźeci koncentrációs táborba szállították.

A szovjet Vörös Hadsereg 1944-ben foglalta el a várost. Ezzel 1991-ig tartó szovjet korszak következett a város életében. A második világháború után rövid ideig a Ternopili terület központja volt. 1946-ban a megmaradt lengyel lakosságot is kitelepítették Lengyelországba. A szovjet időszakban mérsékelt iparosításra került sor. A fafeldolgozó, az élelemiszer- és a textilipart fejlesztették. A városban jelentős vasúti javítóműhely működik.

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A 16–17. században épült vár romjai;
  • Római katolikus templom. Először 1619-re épült fel a helyén az első, dominikánusok használta templom. A jelenlegi templom 1910-ben készült el.
  • Egy 17. és egy 18. században épült görög katolikus fatemplom;
  • Helytörténeti múzeum.

Ismert személyek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testvérvárosok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Csortkiv – Turiszticsnij putyivnik (szerk.: Natalija Paholik), „Zbrucs” Kiadó, Ternopil, 2003, ISBN 966-528-191-7

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]