Csorba Géza (szobrász)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Csorba Géza (Liptóújvár, 1892. július 27.Budapest, 1974. december 26.) Kossuth-díjas szobrászművész.

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Liptóújváron kezdett rajzot tanulni Stróbl Alajosnál. 1912-től a budapesti iparművészeti iskolában, majd 1912-től Stróbl Alajos és Radnai Béla tanítványaként a Képzőművészeti Főiskolán tanult. 1913-ban tanulmányait megszakította, egy évig Fischer Antal szobrászműhelyének alkalmazottja lett, majd saját műhelyt nyitott. Tanulmányait nem fejezte be, a továbbiakban önképzéssel gyarapította szobrászati ismereteit.

Kisplasztikákat, síremlékeket, emlékműveket és emlékszobrokat egyaránt készített. 1913-ban szerepelt először kiállításon. 1916-tól csatlakozott a Hetek[1] csoportjához. 1917-ben, 1923-ban, 1928-ban és 1931-ben egyéni kiállításon mutatta be műveit Budapesten.

1931-ben Párizsban járt tanulmányúton. Az 1930-as években részt vett szinte minden külföldi magyar csoportos kiállításon. Személyes kapcsolatot tartott fenn a magyar irodalom számos jeles képviselőjével, többek között Babits Mihállyal, József Attilával, Móricz Zsigmonddal és Ady Endrével.

Témaválasztásában meghatározó volt Ady Endréhez fűződő szoros barátsága. Ő készítette el a költő halotti maszkját, emlékét számos rajzban és szoborban örökítette meg. A Kerepesi temetőben álló Ady-síremlék máig egyik legismertebb műve. Művészete enyhén klasszicizáló és enyhén stilizáló, a személyiségek megörökítésén túl egyedi vonásaikat is sikerült áthagyományozni az utókorra. Monumentális szobraihoz kiváló előtanulmányokat, rajzokat készített.[2]

Negyven szoborból álló Magyar Pantheont tervezett, de a kész anyag 1944-ben történt pusztulása miatt terve nem valósult meg.

Több művét a Magyar Nemzeti Galéria őrzi, Buddha című szobra a tokiói Császári Múzeumban látható.

Főbb művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bajor Gizi portrészobra
Részlet
Budapest
Napozó nő
Budapest
Margit-sziget
Fáy Lóránd síremléke
Új köztemető: 28-1/a-45/46.
Pethes Imre színész síremléke. Kerepesi temető: 45-1-100.

Emlékművek, emlékszobrok, emléktáblák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Síremlékek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bronz kisplasztikák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Góg és Magóg fia (1913)
  • Anyám (1921)
  • Pihenő atléta (1923)
  • Álló női akt (1923)
  • Jeremiás próféta (1927)
  • Bartók Béla (1931)
  • Az ötök vándor (1933)
  • Hun íjász (1936)
  • József Attila (1949)
  • Buddha (Császári Múzeum, Tokiói Egyetem, Japán)

Díjak elismerések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Hetek, vagy Fiatalok nevű művészcsoportot 1916-ban alapította Csorba Géza, Diener-Dénes Rudolf, Dobrovits Péter, Gulácsy Lajos, Kmetty János, Nemes-Lampérth József és Perlrott-Csaba Vilmos
  2. Csorba Géza: Ady Endre (rajz)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Művészeti lexikon I. (A–E). Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1981.
  • Kortárs magyar művészeti lexikon I. (A–G). Főszerk. Fitz Péter. Budapest: Enciklopédia. 1999. 416-17. o. ISBN 963-8477-44-X
  • Révai új lexikona IV. (Bűn–Cyt). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 1999. ISBN 963-901-593-8
  • Új magyar életrajzi lexikon I. (A–Cs). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. 1181. o. ISBN 9635474148  

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Csorba Géza (szobrász) témájú médiaállományokat.