Perlrott-Csaba Vilmos

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Perlrott-Csaba Vilmos
Székely Aladár felvétele (1925)
Székely Aladár felvétele (1925)
Született1880. február 2.[1][2][3][4]
Békéscsaba
Elhunyt1955. január 23. (74 évesen)[1][2][4]
Budapest
Állampolgárságamagyar
HázastársaGráber Margit[5]
Foglalkozása
  • festőművész
  • tervezőgrafikus
IskoláiJulian Akadémia
SírhelyeKozma utcai izraelita temető (5B-8-3)
A Wikimédia Commons tartalmaz Perlrott-Csaba Vilmos témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Perlrott-Csaba Vilmos (Békéscsaba, 1880. február 2. – Budapest, 1955. január 23.) magyar festő és grafikus, a magyar avantgárd stílus egyik megteremtője és jeles képviselője.

Életpályája[szerkesztés]

Perlrott Simon és Klein Regina (1840–1920)[6] fia. Anyai nagyszülei Klein Sándor és Jónap Etelka voltak. Perlrott Csaba Vilmosnak kiváló iskolái és mesterei voltak. Koszta József tanácsára 1903-tól nyaranként a nagybányai művésztelepen festett, ahol az ő munkáit Iványi-Grünwald Béla korrigálta. Nagy hatást gyakorolt stílusára Ferenczy Károly festészete. 1906-ban párizsi ösztöndíjat nyert, a teleket Párizsban, a nyarakat többnyire Nagybányán töltötte.

A magyar Vadak egyik legmarkánsabb képviselője volt, a nagybányai művésztelepen a neósok közé tartozott. Párizsban beiratkozott a Julian Akadémiára, majd 1908-tól Henri Matisse tanítványa lett.[7] Paul Cezanne és Paul Gauguin festészetét is alaposan tanulmányozta. Nagy hatással voltak rá a német expresszionisták, a régiek közül El Greco spanyol manierista festő. Gertrude Stein körével került kapcsolatba, 1907-től már kiállított Párizsban a Függetlenek Szalonjában és az Őszi Szalonban, s hamarosan Európa más nagyvárosaiban is. Egyéni kiállítása volt Párizsban 1908-ban, 1909-ben és 1912-ben.

Rendkívül termékeny alkotó volt, s nagyon fogékony az új stílusirányzatokra, 1910-ben Iványi Grünwald Bélával az élen a többi neós társaságában vonult Nagybányáról Kecskemétre, s megalapították ott a kecskeméti művésztelepet. Több nyáron át dolgozott Kecskeméten. Az első világháború után néhány évig Németországban, majd Párizsban élt. Itthon 1924-ben csatlakozott a KUT-hoz, s velük állított ki.

1924 és 1934 között gyakorta Nagybányán festett nyaranként, az 1930-as évek közepétől egyre többször Szentendrén dolgozott, 1949-ben felvételt nyert a Szentendrei Festők Társaságába, s 1955-bekövetkezett haláláig ott festett.

Művészete[szerkesztés]

Művészetében az új stílusok (fauvizmus, kubizmus, Pablo Picasso) iránti fogékonyságot és a tradíciók tiszteletét (Koszta József, Ferenczy Károly) ötvözte saját életkorának, egyéniségének, ábrázolni kívánt témáinak megfelelően. Dekorativitását, expresszivitását mindvégig megőrizte, utolsó, halála előtti felszabadult természetélményeinek ábrázolása is ezt bizonyítja, például A művésztelep kertje c. festménye 1950-ből.

Művei (válogatás)[szerkesztés]

Olajfestményeiből[szerkesztés]

  • Ruhaszárítás (1905 magántulajdonban)
  • Hasonfekvő akt (1907 magántulajdonban)
  • Nagybányai utca (c. 1907 magántulajdonban)
  • Ziffer Sándor arcképe (c. 1908 Magyar Nemzeti Galéria)
  • Verőfényes udvar Nagybányán (1908 magántulajdonban)
  • Önarckép szoborral (c. 1910 magántulajdonban)
  • Fürdőző fiúk (c. 1910 Janus Pannonius Múzeum, Pécs)
  • Önarckép modellel (1910-12 JPM)
  • Akt interieurben (c. 1911 magántulajdonban)
  • Krisztus levétele a keresztről (1912 MNG)
  • Csendélet fotellel (1912 MNG)
  • Modellek csendélettel és szoborral (1914 magántulajdonban)
  • Kecskeméti utca cégérrel (c. 1915)
  • Krisztus levétele a keresztről (1912 MNG)
  • Krisztus levétele a keresztről (1912-14 magántulajdonban)
  • Park (1916 magántulajdonban)
  • Modellek (1916 Ferenczy Múzeum, Szentendre)
  • Csendélet (1917 MNG)
  • Wertheim am Main (1923 magántulajdonban)
  • Nagybánya (c. 1925 magántulajdonban)
  • Templom Párizsban (1926 magántulajdonban)
  • Mosdó női akt (1927 MNG)
  • Zazar part (Nagybánya) (1928 Ferenczy Múzeum, Szentendre)
  • Párizsi utca (c. 1930 Deák gyűjtemény, Városi Képtár, Székesfehérvár)
  • Domboldal őszi fával (c. 1935 Ferenczy Múzeum, Szentendre)
  • Szentendrei részlet (c. 1935 Ferenczy Múzeum, Szentendre)
  • Szentendrei táj (c. 1940 magántulajdonban)

Litográfiáiból[szerkesztés]

  • Szent Sebestyén (1921 magántulajdonban)
  • Siratás (1921 Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba)
  • Krisztus (Feltámadás) (1922 MNG)

Emlékezete[szerkesztés]

Művésztelepi és társasági tagság[szerkesztés]

Irodalom[szerkesztés]

  • Perlrott-Csaba Vilmos művészete / Bornemisza Géza előszavával ; Kassák Lajos bevezetésével. Budapest,: Dante Könyvkiadó, [1929] 15 p., 32 t.
  • Benedek Katalin: Perlrott Csaba Vilmos (1880-1955) alkotói pályájának főbb állomásai. Békéscsaba, Munkácsy Mihály Múzeum. 2005. ill.ISBN 963-7219-56-0

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b RKDartists (holland nyelven). (Hozzáférés: 2017. augusztus 23.)
  2. ↑ a b Perlrott Csaba, Vilmos, Vilmos Perlrott Csaba
  3. ↑ Artists of the World Online (német és angol nyelven). K. G. Saur Verlag, 2009
  4. ↑ a b The Fine Art Archive. (Hozzáférés: 2021. április 1.)
  5. ↑ Union List of Artist Names (angol nyelven), 2010. november 5. (Hozzáférés: 2021. május 21.)
  6. ↑ Perlrott Simonné Klein Regina halotti bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári halotti akv. 1433/1920. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 26.)
  7. ↑ Perlrott Csaba Vilmos szerepel a Matisse Akadémia növendékeiről 1909-ben készült fényképen. ld.: Benedek Katalin: Perlrott Csaba Vilmos (1880-1955) alkotói pályájának főbb állomásai. Békéscsaba, Munkácsy Mihály Múzeum. 2005. 12.
  8. ↑ Lásd art Portal honlapon[halott link]

Források[szerkesztés]

  • Művészeti lexikon. 3. köt. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1967. Perlrott-Csaba Vilmos lásd 733. p.
  • Magyar művészeti kislexikon kezdetektől napjainkig. Budapest, Enciklopédia Kiadó, 2002. Perlott Csaba Vilmos lásd 334-335. p. ISBN 963-8477-66-0
  • Magyar Vadak Párizstól Nagybányáig 1904–1914. Szerk. Passuth Krisztina, Szücs György. Budapest, Magyar Nemzeti Galéria, 2006.

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Perlrott-Csaba_Vilmos&oldid=26771726”