Csimhova
| Csimhova (Čimhová) | |
 | |
| Csimhova katolikus temploma | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Zsolnai |
| Járás | Turdossini |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1438 |
| Polgármester | Daniela Tretinová |
| Irányítószám | 027 12 |
| Körzethívószám | 043 |
| Forgalmi rendszám | TS |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 675 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 39 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 644 m |
| Terület | 16,86 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 49° 22′ 00″, k. h. 19° 40′ 60″49.366667°N 19.683333°EKoordináták: é. sz. 49° 22′ 00″, k. h. 19° 40′ 60″49.366667°N 19.683333°E | |
| Csimhova weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Csimhova témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Csimhova (1899-től 1920-ig Csimó, szlovákul Čimhová) község Szlovákiában a Zsolnai kerület Turdossini járásában.
Fekvése
Alsókubintól 36 km-re északkeletre az Oravica partján.
Története
A falut 1438-ban a Platthy család alapította, amely Albert magyar királytól kapta adományként. Ekkor említik először Chemechova néven. 1547-ben "Chymahowe", 1558-ban "Chemohowa" alakban említik. A 17. század közepén az ellenreformáció árvai központja lett. 1659-ben 338 lakosa volt. 1828-ban 67 házában 315 lakos élt, lakosai posztószövők, takácsok, kosárfonók voltak. 1899-ben nevét átmenetileg Csimóra magyarosították.
Vályi András szerint "CSIMHOVA. Tót falu Árva Vármegyében, földes Ura Platy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Lieszeknek szomszédságában, Tvordosintól mintegy más fél mértföldnyire. Határja három nyomásbéli, ’s gabonát is, de kivált zabot gazdagon terem, ’s ez az oka, hogy lakosai többnyire pályinka főzéssel is foglalatoskodnak, fája, mind épűletre, mind tűzre van, második Osztálybéli."[2]
Fényes Elek szerint "Csimhova, tót falu, Árva vármegyében, 315 kath. lak., kik sok pálinkát főznek, s vásznat csinálnak. Kath. paroch. templom. Hegyeiben kőszenet találni. F. u. Plathy, Csemniczky sat." [3]
A trianoni békeszerződésig Árva vármegye Trsztenai járásához tartozott. 1948-ig malom és fűrésztelep is működött a községben. Lakói közül sokan magángazdaságokban dolgoztak.
Népessége
1910-ben 284, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel.
2001-ben 633 lakosából 630 szlovák volt.[4]
2011-ben 662 lakosából 652 szlovák volt.
Nevezetességei
- Szent Imre római katolikus plébániatemploma 1775-ben épült, főoltárán Szent István király és Szent Imre herceg szobraival.
Jegyzetek
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Kárpát-medencei Magyar Kutatási Adatbázis[halott link]
További információk
A Turdossini járás települései | ||
|---|---|---|
| ||
|  | |
