Csavajó
Csavajó (Čavoj) | |
Közigazgatás | |
Ország | Szlovákia |
Kerület | Trencséni |
Járás | Privigyei |
Rang | község |
Polgármester | Ján Halaška |
Irányítószám | 972 29 |
Körzethívószám | 046 |
Forgalmi rendszám | PD |
Népesség | |
Teljes népesség | 488 fő (2021. jan. 1.)[1] |
Népsűrűség | 35 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 534 m |
Terület | 15,25 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 48° 52′ 60″, k. h. 18° 28′ 60″Koordináták: é. sz. 48° 52′ 60″, k. h. 18° 28′ 60″ | |
Csavajó weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Csavajó témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség | |
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Csavajó (szlovákul Čavoj) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Privigyei járásban.
Fekvése
Privigyétőltól 25 km-re északnyugatra fekszik.
Története
1364-ben "Chawoy" néven említik először. 1397-ben "Chawayo" alakban szerepel. A Bossányi család birtoka volt. 1431-1434-ben husziták foglalták el. 1541-ben, 1578-ban és 1598-ban Kasza urai fosztották ki arany és ezüstbányáit. Az aranybányászat a 17. századig tartott. 1553-ban 5 adózó portája volt. 1787-ben 82 házában 650 lakos élt. 1828-ban 110 háza és 772 lakosa volt. Lakói kosárfonással, szövéssel, fonással foglalkoztak, részben pedig üvegkészítésből, ablakozásból éltek.
Vályi András szerint "CSAVAJ. vagy Csavoj. Tót falu Nyitra Vármegyében, földes Ura Báró Hellenbach Uraság, fekszik a’ hegyek között, Bajmócztól két mértföldnyire, termésbéli vegyonnyaira nézve, lásd Bellát, mellyhez hasonló, nevezetes fogyatkozásai miatt, a’ harmadik Osztályba tétetett."[2]
Fényes Elek szerint "Csávoj, tót falu, Nyitra vármegyében, a Fácskó hegye alatt; melly a megyében legmagasabb; 772 kath. lak., kath. paroch. templom. Fenyves erdeje sok és szép; legelője jó; de földe nagyon sovány. Hajdan bányái is voltak. F. u. Splényi és Rudnay örökösök."[3]
A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Privigyei járásához tartozott.
Népessége
1910-ben 1238, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 630 lakosából 628 szlovák volt.
2011-ben 528 lakosából 507 szlovák volt.
Neves személyek
- Itt született 1888-ban Véneny Lajos (Ľudovít Veneny, 1888-1975) növénynemesítő.
Nevezetességei
- Szent Dorottya tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1611-ben épült, 1789-ben megújították. A 20. században bővítették.
Források
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.