Csavajó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen AtaBot (vitalap | szerkesztései) 2021. február 13., 04:56-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Források: források --> jegyzetek AWB)
Csavajó (Čavoj)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületTrencséni
JárásPrivigyei
Rangközség
PolgármesterJán Halaška
Irányítószám972 29
Körzethívószám046
Forgalmi rendszámPD
Népesség
Teljes népesség488 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség35 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság534 m
Terület15,25 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 52′ 60″, k. h. 18° 28′ 60″Koordináták: é. sz. 48° 52′ 60″, k. h. 18° 28′ 60″
Csavajó weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Csavajó témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Csavajó (szlovákul Čavoj) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Privigyei járásban.

Fekvése

Privigyétőltól 25 km-re északnyugatra fekszik.

Története

1364-ben "Chawoy" néven említik először. 1397-ben "Chawayo" alakban szerepel. A Bossányi család birtoka volt. 1431-1434-ben husziták foglalták el. 1541-ben, 1578-ban és 1598-ban Kasza urai fosztották ki arany és ezüstbányáit. Az aranybányászat a 17. századig tartott. 1553-ban 5 adózó portája volt. 1787-ben 82 házában 650 lakos élt. 1828-ban 110 háza és 772 lakosa volt. Lakói kosárfonással, szövéssel, fonással foglalkoztak, részben pedig üvegkészítésből, ablakozásból éltek.

Vályi András szerint "CSAVAJ. vagy Csavoj. Tót falu Nyitra Vármegyében, földes Ura Báró Hellenbach Uraság, fekszik a’ hegyek között, Bajmócztól két mértföldnyire, termésbéli vegyonnyaira nézve, lásd Bellát, mellyhez hasonló, nevezetes fogyatkozásai miatt, a’ harmadik Osztályba tétetett."[2]

Fényes Elek szerint "Csávoj, tót falu, Nyitra vármegyében, a Fácskó hegye alatt; melly a megyében legmagasabb; 772 kath. lak., kath. paroch. templom. Fenyves erdeje sok és szép; legelője jó; de földe nagyon sovány. Hajdan bányái is voltak. F. u. Splényi és Rudnay örökösök."[3]

A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Privigyei járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 1238, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 630 lakosából 628 szlovák volt.

2011-ben 528 lakosából 507 szlovák volt.

Neves személyek

  • Itt született 1888-ban Véneny Lajos (Ľudovít Veneny, 1888-1975) növénynemesítő.

Nevezetességei

Források

További információk