Csarnólak
| Csarnólak (Čierna Lehota) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Trencséni |
| Járás | Báni |
| Rang | község |
| Polgármester | Dušan Horák |
| Irányítószám | 956 53 (pošta Slatina nad Bebravou) |
| Körzethívószám | 038 |
| Forgalmi rendszám | BN |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 110 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 9 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 390 m |
| Terület | 15,21 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 52′ 01″, k. h. 18° 20′ 02″48.866900°N 18.333900°EKoordináták: é. sz. 48° 52′ 01″, k. h. 18° 20′ 02″48.866900°N 18.333900°E | |
| Csarnólak weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Csarnólak témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Csarnólak (1899-ig Cserno-Lehota, szlovákul Čierna Lehota) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Báni járásban, Bántól 22 km-re északkeletre. 2011-ben 131 lakosából 130 szlovák volt.
Története
A települést a német jog alapján alapítottűk a 14. század elején. 1389-ben "Cherna Lehota" néven említik először. 1481-ben "Cherna Lyhota", 1506-ban "Cherna Lehota" alakban szerepel a forrásokban. Az ugróci uradalom része volt. 1398-ban malma és 34 háza volt. 1720-ban 2 malma és 14 adózója volt. 1784-ben 51 házában 78 családban 441 lakos élt. 1828-ban 38 háza és 322 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.
Vályi András szerint "LEHOTA. Fekete, vagy Cserno Lehota. Tót falu Trentsén Várm. földes Urai G. Kolonich, és B. Zay Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Nagy Szlatinához közel, és annak filiája, határja középszerű, legelője, fája van, makkjok is hasznot hajt, de földgye néhol soványas."[2]
Fényes Elek szerint "Lehota (Cserno). tót f., Trencsén vagy most A. Nyitra vmegyében, 357 kath., 25 zsidó lak. Az ugróczi uradalomhoz tartozik."[3]
1910-ben 530, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Báni járásához tartozott. Lakói állattartással, favágással foglalkoztak, valamint a közeli nagybirtkokon dolgoztak. A második világháború idején támogatták a partizáncsoportokat. 1945. február 20-án a németek megszállták a falut, két lakost kivégeztek, 86 férfit fogságba hurcoltak.
2001-ben 163 lakosából 162 szlovák volt.
További információk
Források
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
A Báni járás települései | ||
|---|---|---|
Bán (Bánovce nad Bebravou) | ||
Alsóneszte (Dolné Naštice) · Alsószalatna (Slatinka nad Bebravou) · Aranyosd (Zlatníky)· Báncsipkés (Šípkov) · Bánkaraszna (Krásna Ves) · Bánluzsány (Podlužany) · Bánnyíres (Brezolupy) · Bánpecsenyéd (Pečeňany) · Bánruszkóc (Ruskovce) · Bántölgyes (Dubnička) · Bánudvard (Dvorec) · Borcsány (Borčany) · Búzásradosa (Žitná – Radiša) · Csarnólak (Čierna Lehota) · Csermely (Omastiná) · Dezsér (Dežerice) · Eszterce (Otrhánky) · Felsőneszte (Horné Naštice) · Felsőszalatna (Slatina nad Bebravou) · Halács (Haláčovce) · Kesnyő (Kšinná) · Kisradna (Malá Hradná) · Kisvendég (Malé Hoste) · Libáka (Libichava) · Litó (Ľutov) · Mézgás (Miezgovce) · Nagydraskóc (Veľké Držkovce) · Nagyhelvény (Veľké Chlievany) · Nagyvendég (Veľké Hoste) · Nyitranádas (Nedašovce) · Peres (Pravotice) · Pohába (Pochabany) · Poroszi (Prusy) · Ribény (Rybany) · Sissó (Šišov) · Terbók (Trebichava) · Timorháza (Timoradza) · Újülés (Chudá Lehota) · Újvíz (Cimenná) · Viszocsány (Vysočany) · Zayugróc (Uhrovec) · Zayváralja (Uhrovské Podhradie) |  | |
|
Ez a szlovákiai Trencséni kerület-beli településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |