Creodonta

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Creodonta
Evolúciós időszak: Késő paleocén – késő miocén
Hyaenodon gigas
Hyaenodon gigas
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Csoport: Ferae
Rend: Creodonta
(Cope, 1875)
Szinonimák
Családok
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Creodonta témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Creodonta témájú kategóriát.

A Creodonta kihalt ragadozó emlősrend, mely a paleocén korszaktól a miocénig élt. Az uralkodó szárazföldi ragadozó emlősök voltak az 55 millió évvel ezelőtt kezdődött és 8 millió éve zárult időszakban. Virágkorukat – legnagyobb fajtagazdagságukat és dominanciájukat – az eocén idején élték.[1]

Evolúciójuk, taxonómiájuk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Korábban a mai ragadozók (Carnivora) rend őseinek gondolták őket, a ma elterjedt nézet szerint azonban közös őstől származnak, és a creodonták egy folytatás nélküli mellékágat képviseltek. Az öregrenden belül a Ferae csoportba tartoztak. Közös vonásuk a Carnivora rend egyes tagjaival a nagy ollószerű tépőfog, amely segített nekik életterükben dominánssá válni. Egyes vélemények szerint a creodonták különböző csoportjai nem is egy őstől eredtek (polifiletikusak) és hasonló tulajdonságaikra a konvergens evolúció útján tettek szert, azaz egymástól függetlenül fejlődve, de hasonló kihívásokkal szembesülve.

Eredetük a késő kréta lehet, de szétrajzásuk csak a Kainozoikumban kezdődött.[1] Az oligocén közepére Észak-Amerikában, Eurázsiában és Afrikában a Mesonychia rend ragadozói és a nagy testű, földön járó ragadozó madarak fölé kerekedtek, majd a Carnivorákkal keltek versenyre. Utolsó ismert nemük, a pakisztáni Dissopsalis mintegy 8 millió éve pusztult ki.

Élőhelyeik[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A creodonták Észak-Amerikában, Eurázsiában és Afrikában éltek a mai ragadozókhoz hasonló változatokban. Köztük volt a Megistotherium, amely egyes vélemények szerint a valaha élt legnagyobb szárazföldi ragadozó emlős volt: mérete akkora volt, mint egy bölényé, koponyája pedig kétszer akkora, mint egy tigrisé. (Nagyságban talán csak a mesonychida Andrewsarchus mongoliensis vetélkedhetett vele.) Előnyük a Carnivora korai képviselőivel, a miacidákkal szemben mintegy 35 millió évvel ezelőtt kezdett szűnni. Élőhelyeiket ma a medvefélék, macskafélék, kutyafélék és menyétfélék foglalják el.

Kihalásuk okai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egy Hyaenodon-faj koponyája.

Pontosan még nem ismert, hogy miért válthatták fel a Carnivorák a Creodontákat. Lehet, hogy a Creodonták kisebb agytérfogata és nehézkesebb járása vezetett kihalásukhoz. Futásban nem versenyezhettek a későbbi uralkodókkal, mível a Creodonták hátsó lábainak izomzatát tartó csigolyanyúlványok nem úgy helyezkedtek el, hogy a tartós futás a préda után megérje a fáradságot.[2] Ez a két tényező több millió év alatt döntötte el, hogy melyik marad életben és melyik hal ki. A Carnivorák alkalmazkodva az éghajlatváltozások következményeihez és a zsákmányállatok hosszabb lábához, tovább fejlődtek, míg a Creodonták képtelenek voltak erre. A fogazatuk is különbözött. A miacidáknál, mint a modern ragadozóknál az utolsó felső kisőrlők és az első alsó nagyőrlők képezték, illetve képezik a tépőfogakat, a rágásra alkalmas őrlőfogak ezek mögött vannak. Ezzel szemben a Creodontáknál a tépőfogak jóval hátrébb voltak – fajtól függően vagy az első felső nagyőrlők és a második alsó nagyőrlők, vagy a második felső nagyőrlők és a harmadik alsó nagyőrlők. A Creodonták kivétel nélkül ragadozó életmódot folytattak.

Rendszerezésük[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A rendbe 2 család és 7 családba besorolt alcsalád tartozik. Még nem tisztázott, ha a Machaeroidinae alcsalád a Hyaenodontidae családba vagy az Oxyaenidae családba tartozik-e. (e.g. Egi, 2001)[3]

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Angol nyelven:

  • David Macdonald: The Velvet Claw: A Natural History of the Carnivores, BBC Books, ISBN 0-563-20844-9
  • David Lambert and the Diagram Group. The Field Guide to Prehistoric Life. New York: Facts on File Publications, 1985. ISBN 0-8160-1125-7

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b Lambert, 162
  2. The Elements of Geology. Globusz. (Hozzáférés: 2008. március 11.)
  3. Egi, Naoko (2001): Body Mass Estimates in Extinct Mammals from Limb Bone Dimensions: the Case of North American Hyaenodontids. Palaeontology 44(3): 497-528. doi:10.1111/1475-4983.00189