Hyaenodon

Hyaenodon
Evolúciós időszak: Késő eocén - kora miocén
A Hyaenodon cayluxi koponyája a párizsi Muséum national d'Histoire naturelle-ben.
Természetvédelmi státusz
Fosszilis
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Osztály: Emlősök (Mammalia) Rend: Creodonta Alrend: Preptotheria Család: Hyaenodontidae Alcsalád: Hyaenodontinae Nem: Hyaenodon Leidy, 1869
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Hyaenodon témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Hyaenodon témájú médiaállományokat.

A Hyaenodon az emlősök (Mammalia) osztályának a kihalt Creodonta rendjéhez, ezen belül a Hyaenodontidae családjához tartozó nem.

A Hyaenodon-fajok (magyarul: „hiéna fogú”), Dél-Amerika, Ausztrália és Antarktisz kivételével az egész Földön megtalálhatók voltak. A nem körülbelül 26,1 millió évig uralta élőhelyét, 42-15,9 millió évek között.

Elterjedésük

Heinrich Harder rajza a Hyaenodonról, körülbelül 1920 körül.

A nem a késő eocéntől a korai miocénig élt. Európa, Ázsia, Észak-Amerika és Afrika területén számos faj maradványát fedezték fel. 1993-ban már 42 Hyaenodon fajt azonosítottak.

Észak-Amerikában a Hyaenodon a késő oligocén korban halt ki, utolsó faja a H. brevirostris volt. Európából már az oligocén elején kihaltak. Afrikában a miocén korban 3 fajuk élt: H. andrewsi, H. matthewi és H. pilgrimi, de egyikük sem érte el az ázsiai H. gigas és H. weilini fajok hatalmas méretét.

Megjelenésük

Hyaenodon horridus csontváz.

A nemben egyes fajok koruk legnagyobb ragadozói voltak, míg mások csak a nyest méretét érték el. A Hyaenodon nem a Hyaenodontidae család legutóbbi képviselőit tartalmazta.

A korai ragadozó életmódot folytató emlősökhöz hasonlóan, a Hyaenodon-fajoknak is nagy fejük, és kis agyuk volt. Hosszú koponyáján keskeny pofa ült. A koponyához mérve az orrüregük nagyobb volt, mint a kutyafélék orrürege. Nyakuk rövidebb volt, mint a fejük. Hosszú, tömzsi testük hosszú farokban végződött.

A észak-amerikai fajok legnagyobb képviselője, a H. horridus volt. A felnőtt H. horridus átlag testsúlya körülbelül 40, maximum 60 kilogramm lehetett. A legngyobb Hyaenodon a H. gigas volt, testsúlya 230-300 kilogramm között. A H. crucians, amely Észak-Amerikában, a kora oligocén korban élt, 10-25 kilogrammos volt. A H. microdon és a H. mustelinus, amelyek a késő eocén kori Észak-Amerikában éltek csak 5 kilogrammosak lehettek.

Rendszerezésük

Fent egy H. gigas és lent egy H. mongoliensis látható.

A listán a 42 fajból 24 van megadva:

• Hyaenodon bavaricus
• Hyaenodon brevirostris
• Hyaenodon chunkhtensis
• Hyaenodon crucians - szinonimák: H. leptocephalus, H. minutus, H. paucidens
• Hyaenodon eminus
• Hyaenodon exicuus
• Hyaenodon filholi - szinonima: H. vulpinus
• Hyaenodon gigas
• Hyaenodon horridus - szinonima: H. cruentus
• Hyaenodon incertus - szinonima: Pterodon exploratus
• Hyaenodon leptorhynchus
• Hyaenodon megaloides
• Hyaenodon microdon
• Hyaenodon milloquensis
• Hyaenodon mongoliensis
• Hyaenodon montanus
• Hyaenodon mustelinus
• Hyaenodon neimongoliensis
• Hyaenodon pervagus
• Hyaenodon raineyi
• Hyaenodon venturae - szinonima: H. exiguus
• Hyaenodon vetus - szinonima: Pterodon californicus
• Hyaenodon weilini
• Hyaenodon yuanchensis

• A két alábbi faj ide helyezése még vitatott.
  • Hyaenodon minor
  • Hyaenodon requieni

További információk

• Haines, Tim & Chambers, Paul. (2006) The Complete Guide to Prehistoric Life. Canada: Firefly Books Ltd.
• http://www.helsinki.fi/~mhaaramo/metazoa/deuterostoma/chordata/synapsida/eutheria/creodonta/hyeanodontidae.html