Hyaenodon

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Hyaenodon
Evolúciós időszak: Késő eocén - kora miocén
A Hyaenodon cayluxi koponyája a párizsi Muséum national d'Histoire naturelle-ben.
A Hyaenodon cayluxi koponyája a párizsi Muséum national d'Histoire naturelle-ben.
Természetvédelmi státusz
Fosszilis
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Csoport: Ferae
Rend: Creodonta
Alrend: Preptotheria
Család: Hyaenodontidae
Alcsalád: Hyaenodontinae
Nem: Hyaenodon
Leidy, 1869
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Hyaenodon témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Hyaenodon témájú kategóriát.

A Hyaenodon az emlősök (Mammalia) osztályának a kihalt Creodonta rendjébe, ezen belül a Hyaenodontidae családjába tartozó nem.

A Hyaenodon-fajok (magyarul: „hiéna fogú”), Dél-Amerika, Ausztrália és Antarktisz kivételével az egész Földön megtalálhatók voltak. A nem körülbelül 26,1 millió évig uralta élőhelyét, 42-15,9 millió évek között.[1]

Elterjedésük[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Heinrich Harder rajza a Hyaenodonról, körülbelül 1920 körül.

A nem a késő eocéntől a korai miocénig élt. Európa, Ázsia, Észak-Amerika és Afrika területén számos faj maradványát fedezték fel. 1993-ban már 42 Hyaenodon fajt azonosítottak.[2]

Észak-Amerikában a Hyaenodon a késő oligocén korban halt ki, utolsó faja a H. brevirostris volt. Európából már az oligocén elején kihaltak. Afrikában a miocén korban 3 fajuk élt: H. andrewsi, H. matthewi és H. pilgrimi, de egyikük sem érte el az ázsiai H. gigas és H. weilini fajok hatalmas méretét.[2]

Megjelenésük[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hyaenodon horridus csontváz.

A nemben egyes fajok koruk legnagyobb ragadozói voltak, míg mások csak a nyest méretét érték el. A Hyaenodon nem a Hyaenodontidae család legutóbbi képviselőit tartalmazta.

A korai ragadozó életmódot folytató emlősökhöz hasonlóan, a Hyaenodon-fajoknak is nagy fejük, és kis agyuk volt. Hosszú koponyáján keskeny pofa ült. A koponyához mérve az orrüregük nagyobb volt, mint a kutyafélék orrürege. Nyakuk rövidebb volt, mint a fejük. Hosszú, tömzsi testük hosszú farokban végződött.

A észak-amerikai fajok legnagyobb képviselője, a H. horridus volt. A felnőtt H. horridus átlag testsúlya körülbelül 40, maximum 60 kilogramm lehetett. A legngyobb Hyaenodon a H. gigas volt, testsúlya 500 kilogramm lehetett. A H. crucians, amely Észak-Amerikában, a kora oligocén korban élt, 10-25 kilogrammos volt. A H. microdon és a H. mustelinus, amelyek a késő eocén kori Észak-Amerikában éltek csak 5 kilogrammosak lehettek.[3]

Rendszerezésük[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fent egy H. gigas és lent egy H. mongoliensis látható.

A listán a 42 fajból 24 van megadva:[4]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. PaleoBiology Database: Hyaenodon, basic info
  2. ^ a b Wang, Xiaoming, Qiu, Zhanxiang, and Wang, Banyue, 2005. Hyaenodonts and Carnivorans from the Early Oligocene to Early Miocene of Xianshuihe Formation, Lanzhou Basin, Gansu Province, China, Palaeontologia Electronica Vol. 8, Issue 1; 6A: 14p, online
  3. Naoko Egi (2001) Body Mass Estimates in Extinct Mammals from Limb Bone Dimensions: the Case of North American Hyaenodontids _Palaeontology 44 (3) , 497–528 doi:10.1111/1475-4983.00189
  4. Mikko's Phylogeny Archive — Hyaenodonts

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]