Coulommiers

	Coulommiers
	A Templomos Lovagrend Parancsnoksága. Épült 1173-ban.
	; Coulommiers címere
	; Coulommiers címere
	Mottó: Prudentes ut serpentes, simplices ut columbae (Okosak, mint a kígyók, szelídek, mint a galambok) Mt. 10:16
	Közigazgatás
Ország	Franciaország
Régió	Île-de-France
Megye	Seine-et-Marne
Kerület	Meaux
Településtársulás	Communauté de communes de la Brie des Templiers
Polgármester	Franck Riester (2014–2020)
INSEE-kód	77131
Irányítószám	77120
Testvérvárosok	Lista Leighton Buzzard (1958–); Titisee-Neustadt (1971–); Graiguenamanagh (2009–);
	Népesség
Teljes népesség	15 250 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	1338 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	66-156 m
Terület	10,93 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 48′ 56″, k. h. 3° 05′ 01″48.815556°N 3.083611°EKoordináták: é. sz. 48° 48′ 56″, k. h. 3° 05′ 01″48.815556°N 3.083611°E
	Coulommiers weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Coulommiers témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Coulommiers (ejtsd: kulommijé), község Franciaországban Seine-et-Marne megyében, Île-de-France tartományban.

Földrajzi fekvése

Párizstól 60 km-re keletre helyezkedik el a Grand Morin folyó partján, a sajtgyártásáról híres Brie-vidéken, a Párizsi Medencében. A Grand Morin völgyének legfontosabb városa. A környező településekkel (Mouroux, Boissy-le-Châtel, Saint-Augustin, Chauffry, Maisoncelles-en-Brie, Aulnoy, Giremoutiers) a Templomosok Brie-vidékének Településtársulását (Communauté de communes de la Brie des Templiers) alkotja. Coulommiers vonzáskörébe tartozó községek : Chailly-en-Brie, Faremoutiers, Pommeuse, Saint-Germain-sous-Doue.

Története

A helység föltehetőleg római eredetű (Castrum Columbarium, Colombarius). A középkori Collomiers névváltozatból alakult ki a mai Coulommiers elnevezés. Várfalait I. Klodvig frank király építtette. I. Theobald 1080-ban zárdát építtetetett a mai központ Moncel-nek nevezett részében. II. Theobald 1172-ben csatornát (Le brasset des Tanneurs) építtetett a helységnek : hét évszázadon keresztül a Le brasset des Tanneurs mentén létrehozott cserzővarga-műhelyek képezték a város fő iparágát. 1173-ban épült meg a Templomos Lovagrend Parancsnoksága. A százéves háború alatt a város az angolok birtokába került. 1595-ben De Longueville hercegnő Doullens pikárdiai településen elesett férjének az emlékére kastélyt építtett Coulommiers-ben. A francia forradalom alatt a város irattára megsemmisült. 1851-ben börtön épült a helységben.

Népesség

1793-ban 3 600, 1896-ban 6 323, 1954-ben 8 561, 2007-ben 13 649 lakosa volt.

Turisztikai látnivalók

A Templomos Lovagrend Parancsnoksága (Commanderie des Templiers). Épült a XII. században. 1966-ban nemzeti aláírásgyűjtési kampány mentette meg a lebontástól. A példás alapossággal fölújított és gondozott épület-csoport, valamint a hozzá tartozó középkori kert (Jardin Médiéval) a helyi Iparitanuló-képző Központ (CFA, Centre de Formation Apprenti) közvetlen szomszédságában található.

Église des Capucins, Kapucinus-templom. 1625-ben szentelték föl. Catherine de Gonzague, Longueville hercegnője (duchesse de Longueville) építtette. 33 méter hosszú, 16 méter magas. Jelenleg a Városi Múzeum székhelye.
Városi Liget. Itt találhatóak a Catherine de Gonzague hercegnő által épített várkastély és felvonóhíd XVII. századi maradványai.
Maison de Valentin de Boulogne (1591–1634), XVII. századi festő szülőháza
A korábbi börtön épülete. Épült 1851-ben a Brasset des Religieuses csatorna és a Grand Morin folyó határolta szigeten. Napjainkban itt található a Városi Könyvtár.
Sajtcsarnok (Halle aux fromages). Itt árulták a vidék híres, mindmáig gyártott sajtjait (Brie, Coulommiers). Épült 1887-ben.

Városi Színház, XIX. század
Église Saint-Denis-Sainte-Foy-templom. Épült 1911-ben.
A várost jelenleg is számos, festői szépségű csatorna (brasset) szeli át és öleli körbe.

Események, rendezvények

Nemzetközi Sajt- és Borvásár (Foire Internationale aux Fromages et aux Vins). Minden év Virágvasárnapjának a hétvégén kerül megrendezésre átlagosan 65 ezer résztvevővel.

A helységben született személyiségek

Noël Picard alkimista, mágus. Kortársai Dubois-nak nevezték. XIII. Lajos király és az udvar jelenlétében többször is csinált aranyat. Richelieu bíboros 1637-ben ítéltette el, mint varázslót.
Marc Rucart (1893–1964) ügyvéd, politikus, szenátor.
Philippe Bouvard humorista (* 1929).
Andre The Giant catch-bajnok, színész (* 1946).
Yvette Troispoux (1914–2007), fényképész

A helységhez kötődő személyiségek

I. Herbert, Vermandois grófja 922-ben.
II. Henrik, Champagne grófja. Meghalt 1197-ben a Szentföldön.
Jacques d’Armagnac, Nemours hercege. 1477-ben lefejezték.
Jean de La Fontaine fabulaköltő a Château de Montauglaust kastélyban töltötte nyári vakációit a nagyanyjánál.
Mme de La Fayette írónő La princesse de Clèves című regényének cselekménye Coulommiers-ben játszódik.
Pierre Nicolas Leroy de Montflaubert (1742–1794), kisnemes, forradalmár, Coulommiers polgármestere a francia forradalom idejében. Kortársai Dix Août-nak („augusztus 10-ének”) nevezték. Thermidor után guillotine alá küldték.
Louis de Funès színész a helységben végezte tanulmányainak egy részét.
Philippe Pichon író, XX. század
Pierre Mortier író, Coulommiers polgármestere (1924–1941), képviselő (1932–1936), ellenálló, a Château de Montanglaust kastély tulajdonosa
André Dhôtel író, a Jules Ferry líceumban tanított
Luc Besson filmrendező
Bertrand Flornoy (1910–1980), Coulommiers polgármestere, etnológus, régész. Az Amazonas vidékén vezetett számos fölfedező expedíciót. A Francia Fölfedezők Társaságának (Société des explorateurs français) az elnöke volt.
Guy Drut, Coulommiers polgármestere (1992–2008), arany- és ezüstérmes olimpiai bajnok (110 méteres gátfutás), sportügyi miniszter
Bréda Ferenc, esszéíró, irodalomtörténész

Testvérvárosai

Titisee-Neustadt, Németország
Leighton Buzzard, Anglia, Egyesült Királyság

Irodalom

Hervé Baptiste, La Commanderie des Templiers de Coulommiers, vies et résurrection, Éd. Lefèvre 2000. 300 old.
Ernest Dessaint, Histoire de Coulommiers, Éd. Res Universis, 1989, fac-similé de l'édition restaurée de 1908.
Paulette Lauxerrois, Coulommiers, souvenirs perdus et retrouvés, Éd. Horvath, 1982, ISBN 2-7171-0220-5

Jegyzetek

↑ Populations légales 2021

Külső hivatkozások

Hivatalos honlap (franciául)
Coulommiers műemlékeinek részletes bemutatása a Topic-Topos honlapon (franciául)
Seine-et-Marne portálja (franciául)
A településtársulás honlapja (franciául)
A Googel keresőmotor Coulommiers-t bemutató fényképösszeállítása

Franciaország-portál
Földrajzportál

[839b19097adb24488a1be41ea6797e9943facde4-1] Populations légales 2021

[1]