Báncsipkés
| Báncsipkés (Šípkov) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Trencséni |
| Járás | Báni |
| Rang | község |
| Polgármester | Vincent Belan |
| Irányítószám | 956 53 (pošta Slatina nad Bebravou) |
| Körzethívószám | 038 |
| Forgalmi rendszám | BN |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 149 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 12 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 270 m |
| Terület | 11,56 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 51′, k. h. 18° 18′Koordináták: é. sz. 48° 51′, k. h. 18° 18′ | |
| Báncsipkés weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Báncsipkés témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Báncsipkés (1899-ig Sipkó, szlovákul: Šípkov) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Báni járásban.
Fekvése
Bántól 19 km-re északkeletre.
Története
Területén a bronzkorban a hallstatti kultúra erődített települése állt. Báncsipkést 1295-ben Sonko néven említik először, 1389-ben Zybkov, 1481-ben "Sypko", 1598-ban "Sipko" néven szerepel okiratban. Ugróc várának uradalmához tartozott. 1598-ban 23 háza volt. 1720-ban 7 adózója közül 6 zsellér volt. 1784-ben 38 házában 54 család és 354 lakos élt. 1828-ban 37 háza és 456 lakosa volt. Lakói földművesek, erdei munkások, napszámosok voltak.
Vályi András szerint "SIPKOV. Tót falu Trentsén Várm. földes Urai Gr. Kolonics, és B. Zay Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Nagy Zlatinának szomszédságában, mellynek filiája, határja termékeny, legelője, erdeje bőven van."[2]
Fényes Elek szerint "Sipkov, tót falu, Trencsén vmegyében, a zai-ugróczi uradalomban: 325 kath., 72 evang., 5 zsidó lak. Határja hegyes erdős és sovány, legelője elég; de rétje felette kevés. Ut. p. Zsámbokrét."[3]
1905-ben az egész falu leégett egy tűzvészben. A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Báni járásához tartozott, ezután a csehszlovák állam része lett. 1944-ben területén partizáncsoportok működtek. November 7-én a németek megszállták a falut és megtorlásul a partizánok támogatásáért 23 lakost kivégeztek.
Népessége
1910-ben 862, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 176 lakosából 174 szlovák volt.
2011-ben 144 lakosából 139 szlovák volt.
Nevezetességei
- Római katolikus temploma 1992-ben épült.
Jegyzetek
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
Források
- Filip Jaššo 2007: Stredoveké hrádky na západnom Slovensku. Musaica XXV, 123-140.
További információk
A Báni járás települései | ||
|---|---|---|
Bán (Bánovce nad Bebravou) | ||
Alsóneszte (Dolné Naštice) · Alsószalatna (Slatinka nad Bebravou) · Aranyosd (Zlatníky)· Báncsipkés (Šípkov) · Bánkaraszna (Krásna Ves) · Bánluzsány (Podlužany) · Bánnyíres (Brezolupy) · Bánpecsenyéd (Pečeňany) · Bánruszkóc (Ruskovce) · Bántölgyes (Dubnička) · Bánudvard (Dvorec) · Borcsány (Borčany) · Búzásradosa (Žitná – Radiša) · Csarnólak (Čierna Lehota) · Csermely (Omastiná) · Dezsér (Dežerice) · Eszterce (Otrhánky) · Felsőneszte (Horné Naštice) · Felsőszalatna (Slatina nad Bebravou) · Halács (Haláčovce) · Kesnyő (Kšinná) · Kisradna (Malá Hradná) · Kisvendég (Malé Hoste) · Libáka (Libichava) · Litó (Ľutov) · Mézgás (Miezgovce) · Nagydraskóc (Veľké Držkovce) · Nagyhelvény (Veľké Chlievany) · Nagyvendég (Veľké Hoste) · Nyitranádas (Nedašovce) · Peres (Pravotice) · Pohába (Pochabany) · Poroszi (Prusy) · Ribény (Rybany) · Sissó (Šišov) · Terbók (Trebichava) · Timorháza (Timoradza) · Újülés (Chudá Lehota) · Újvíz (Cimenná) · Viszocsány (Vysočany) · Zayugróc (Uhrovec) · Zayváralja (Uhrovské Podhradie) |  | |