Buday László (statisztikus)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen 157.181.25.100 (vitalap) 2020. február 26., 19:36-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Hamza Gábor: Emlékezés)
Buday László
Vasárnapi Ujság 1914. 389. l.
Vasárnapi Ujság 1914. 389. l.
SzületettBuday László Ferenc Simon
1873. október 27.
 Osztrák–Magyar Monarchia, Pécs
Elhunyt1925. március 7. (51 évesen)
 Magyarország, Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásastatisztikus, egyetemi tanár
Iskolái
A Központi Statisztikai Hivatal igazgatója
Hivatali idő
1914 1920
ElődHajdú László
UtódSzabóky Alajos
A Wikimédia Commons tartalmaz Buday László témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Dr. Buday László Ferenc Simon (Pécs, 1873. október 27.Budapest, 1925. március 7.) statisztikus, egyetemi tanár, 1914 és 1920 között a Központi Statisztikai Hivatal igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Nemzetközi Statisztikai Intézet rendes tagja.

Családja

1873. október 27-én született Pécsett. Édesapja nemes Buday Béla (1823-1900),[1] a pécsi káptalan uradalmi mérnöke, édesanyja Kelemen Tekla (1842-1902) volt.[2][3] Tízgyermekes nemesi családból származott. Testvére Buday Kálmán (1863 – 1937) orvos, patológus, egyetemi tanár, akadémikus.

Tanulmányai

Középiskolai tanulmányait szülővárosában, a pécsi ciszterci főgimnáziumban folytatta. Ekkoriban még főképp az irodalom iránt érdeklődött, 15 éves korától költeményei is jelentek meg helyi lapokban.

A gimnáziumot 1891-ben végezte el, ezután Budapesten folytatta tanulmányait joghallgatóként. Egyetemi évei alatt több újságnak dolgozott, az Ország-Világ segédszerkesztője, illetve a Fővárosi Lapok munkatársa is volt. 1894-ben jelent meg első, önálló verseskötete, 1895-ben pedig „A reformátor” c. regénye.

Tudományos munkássága

1896-ban a Központi Statisztikai Hivatal munkatársa lett, 1897-ben megszerezte a jog- és államtudományi doktorátust, még ugyanebben az évben letette a statisztikai szakvizsgát is. A Hivatalban aktívan részt vett az 1897-es évi szervezeti reform és az 1898-as első hivatali munkaterv kidolgozásában. Az 1900. évi népszámlálás lebonyolítását és eredményeinek közlését is ő vezette.

Az 1900-as évek elején munkaszeretetének és szorgalmának köszönhetően már jelentős tudományos munkásságot tudott felmutatni. 1901-ben „A m. kir. központi statisztikai hivatal adatgyűjtéseinek magyarázata” című munkájában összefoglalta a hivatalos statisztikai adatgyűjtéssel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat mindazok számára, akik statisztikai szolgálatban dolgoznak. 1911-ben pedig az ő szerkesztésében jelent meg a „M. kir. központi statisztikai hivatal munkássága (1871-1911)” című kötet. Az 1910. évi népszámlálás megszervezése és előkészítése szintén az ő irányítása alatt folyt.

A Központi Statisztikai Hivatal vezetőjeként

1914-ben, Vargha Gyula távozásakor a Központi Statisztikai Hivatal aligazgatójává nevezték ki, majd 1914. augusztus 1-től igazgató lett. A hivatal vezetése élén tervei nagy részét nem tudta megvalósítani, mivel az első világháború miatt a személyzet túlnyomó része bevonult, így az adatfelvételek és feldolgozások során nehézségek léptek fel. Buday Lászlót 1915-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választották, akadémiai székfoglaló előadását Magyarország népességének műveltségéről tartotta.

Ez a könyv nem megnyugvást jelent, sőt bízik abban, hogy a földrajzi tényezők örök törvényei, a gazdasági erők vonzása nem marad gyöngébb fél a békeokmány papirosával szemben. Azt a helyzetet azonban, amibe kerültünk Magyarország megcsonkítása folytán, ismernünk kell, hogy a közeljövő kisebb számvetéseit megtehessük, s az ujabb fejlődés nagy körvonalait fölrajzolhassuk.

– Részlet a Megcsonkított Magyarország előszavából[4]

A háború alatt fő munkája egy a magyarországi nemzetiségi viszonyokat bemutató térképsorozat előkészítése volt, ennek során gróf Teleki Pállal működött együtt. Az első világháború után a Központi Statisztikai Hivatal számára az adatgyűjtő munka szinte lehetetlenné vált, végül 1919-ben kezdtek megjelenni a háború alatt ki nem adott munkák. Buday László ekkor főképp a béketárgyalások anyagaival foglalkozott, legfőbb eredménye volt, hogy 1920-ban a népszámlálást mégis lebonyolították az igen nehéz körülmények ellenére is.

1920-ban a Királyi József Műegyetem statisztikai és alkalmazott közgazdaságtani tanszék vezetője lett. 1921-ben jelent meg élete fő műve, a „Megcsonkított Magyarország” , mely hamar a háború utáni időszak egyik legnagyobb könyvsikere lett, a Magyar Tudományos Akadémia Lévay-díjjal jutalmazta. A könyv összefoglalja a trianoni döntéssel Magyarországot területi, népességi, gazdasági és kulturális szempontból ért legfőbb veszteségeket. A mű angolul és franciául is megjelent.

1922-ben megalapította a Magyar Statisztikai Társaságot, mely szervezet a tudomány hazai művelőinek összefogását szolgálta. Rendszeresen jelentettek meg francia nyelven Revue de la Société Hongroise de Statistique címmel szemléket, ezeket Buday László szerkesztette.

1923-ban jelent meg „A statisztika elmélete és története” és a „Magyarország küzdelmes évei” című munkája, mely a „Megcsonkított Magyarország” kiegészített, a háború utáni évek adatait is tartalmazó kiadása volt. Nemzetközi szinten is elismerték munkáját, tagja volt a Nemzetközi Statisztikai Intézetnek, a svájci, német statisztikai társaságoknak.

Buday László 52 évesen, 1925. március 7-én hunyt el.

Főbb művei

Monográfiák, tanulmánykötetek

Magyar Tudományos Akadémia[5]

  • A statisztika munkaköre, Értekezések a philosophiai és társadalmi tudományok köréből 2. 7. 1923. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest.

Gazdaságpolitika[5]

  • Adatok a munkahiányról, Közgazdasági Szemle 27. 1903, 29. kötet 4. 249-259. p.
  • Agrárpolitika, Németh József kiadása, Budapest, 1922. 4., 287 p.
  • Háborús tanulságok az agrárpolitika szempontjából, Budapesti Szemle, 198. kötet, 1921. 539-540. 58-65. p. (Megj.: Részlet Buday László agrárpolitika C. könyvéből)
  • Az ipartestületekről, Közgazdasági Szemle 25. kötet, 1901. 191-205. p.
  • Az ipartestületi intézmény fejlődése és hivatása, Ipari Hírek 5., 1924. 35-38. p.
  • A közlekedésügy jövője, Vasúti és Közlekedésügyi Közlöny, 1921. 182-183. p

Gazdaságstatisztika[5]

  • Agrárstatisztika, Közgazdasági Szemle, 1922. 64. kötet. 1-3. 56-63. p. (Megj.: Részlet Buday László Agrárpolitika c. könyvéből)
  • Ipartestületi statisztika, Közgazdasági Szemle 1898. 703-709. p
  • Községeink közlekedésügyi terhei, A magyar mérnök- és építész-egylet közlönye, 47. kötet, 1913. 42. 680-682. p.
  • A községi alapokról, Közgazdasági Szemle, 1913, köt. 4. 635 -650. p.
  • A községi lakosság terhei Magyarországon, Magyar Társadalomtudományi Szemle, 1913. 10. 747-756. p.
  • Községi és közbirtokossági ingatlanok, Magyar Gazdák Szemléje, 18. 1913. 11. 578-586. p.
  • A magyar városok helyzete, Városok Lapja, 16. 1921. május 24.

Közoktatás és Közművelés[5]

  • Iskoláink statisztikája, Magyar Kultúra, 1913. 449-456. p.
  • Kilátások a jövőre, Magyar Kultúra, 4. 1916. 28. 337-347. p.
  • Községeink a kultúra szolgálatában, Új Élet, 1913. 10-11. 1030-1039. p.

Nemzetközi Statisztikai Intézet[5]

  • Nemzetközi Statisztikai Intézet Brüsszelben, Magyar Statisztikai Szemle, 1923, 9-12. 397-406. p.
  • Nemzetközi Statisztikai Intézet Budapesten, Közgazdasági Szemle, 25. 1901. kötet 4. 740-747. p.
  • A statisztika nemzetközi művelése, Közgazdasági Szemle, 36. 1912. kötet. 1. 6-28. p.
  • A statisztika újabb problémái - A Nemzetközi Statisztikai Intézet Bécsben, Közgazdasági szemle, 38. 1914. 51. köt. 2. 73-84. p.

Népesedésstatisztika[5]

  • Adatok a hazai népesség tömörüléséről, Földrajzi közlemények 41. köt. 1913, 8. füzet. 371-375. p.
  • Magyarország új népszámlálása, Magyar Gazdák Szemléje, 1920, 11-12. 272-281 p.
  • Népünk halandósági viszonyai, Akadémiai értesítő, 28. köt. 1917. 5-13. p. (Megj.: Kivonat Buday László 1916 nov. 6-án tartott előadásából)
  • Szétszórt magyarság, Pesti hírlap, 1924. június 15.

Emlékezete

Emléktáblája szülőházán, Pécsett.

Halálának 75. évfordulóján, 2000. március 7-én utcát neveztek el róla Budapesten.[6]

Jegyzetek

Irodalom

Tovább információk