Bubik István

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Timur lenk (vitalap | szerkesztései) 2021. január 3., 02:50-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Életpályája: +link)
Bubik István
Bubik István (1978) Urbán Tamás felvétele
Bubik István (1978)
Urbán Tamás felvétele
Életrajzi adatok
Született1958. május 19.
Budapest
Elhunyt2004. november 28. (46 évesen)
Ceglédbercel
SírhelyFarkasréti temető
HázastársaRémi Tünde
Pályafutása
IskoláiSzínház- és Filmművészeti Egyetem
Aktív évek1980–2004
Díjai
További díjakJászai Mari-díj (1985)
Rajz János-díj (1985)
Farkas–Ratkó-díj (1986)
Erzsébet-díj (1988)
Magyar Művészetért díj (1988)
Érdemes művész (2000)
Ivánka Csaba-díj (2004)
Bubik István IMDb-adatlapja
PORT.hu-adatlap
A Wikimédia Commons tartalmaz Bubik István témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Bubik István (Budapest, 1958. május 19. – Ceglédbercel, 2004. november 28.) Jászai Mari-díjas magyar színművész, érdemes művész.

Életpályája

Középiskolai tanulmányait az esztergomi ferences gimnáziumban végezte. 1981-ben szerzett színészdiplomát, majd friss diplomásként a Nemzeti Színházhoz szerződött, ahol már fiatalon olyan jelentős szerepekhez jutott, mint Mercutio Shakespeare Rómeó és Júlia című darabjában, Ádám Madách Imre Az ember tragédiájában[1] illetve István szerepe az István, a király rockoperában.[2] Érzelmeken alapuló, aktív, robbanékony játékstílus jellemezte alakításait.[3][4]

A nyolcvanas években aktív részese volt az ellenzéki mozgalmaknak. 1988. június 27. napján az erdélyi német és magyar falvakat érintő falurombolások és Ceausescu diktatórikus politikája ellen szólalt fel a Hősök terén tartott jelentős méreteket öltő tüntetésen. Ezt követően egy évre Londonba utazott, mondván gondolkodni akar addigi életéről, munkájáról, életben betöltött szerepéről. Ezalatt a színészmesterséget szándékosan mellőzve rakodómunkásként dolgozott.[5]

Hazatérve a Művész Színház társulatához csatlakozott és itt is maradt egészen annak megszűnéséig. Itteni legemlékezetesebb alakítása Sütő András Advent a Hargitán című darabjának főszerepe Sinkovits Imre és Kubik Anna mellett,[6] mely az aktuális politikai helyzetben különös jelentőségű volt. Ezt követően rövid ideig a Thália Színháznál, a Thália Társaságnál, majd a Kelemen László Színkörnél dolgozott, melyet színésztársaival, Eperjes Károllyal és Gáspár Sándorral hozott létre, míg végül 2000-ben az Új Színházhoz szerződött.

Emlékezetes alakításai közé tartozik a Szinetár Miklós rendezte Tartuffe címszerepe a Várszínházban, a Kis Csaba által rendezett Othello Jágója az Új Színházban, későbbi szerepei közül pedig a Szentivánéji álom takácsa, Tompor (Zuboly neve a Nádasdy Ádám-féle fordításban).

A mozikedvelők ismerhetik Szabó István, A napfény íze című filmjéből vagy a szintén 1999-ben a mozikba kerülő Hídember című alkotásból, de Bubik alakította a 2002-ben Dér András által rendezett A kanyaron túl című filmdráma főszerepét is, mely rendkívüli kritikai sikert aratott.

A fentieken túl több híres szinkronszerepe volt, mint például Forrest Gump című filmben ő adta Tom Hanks hangját vagy a Rocky és a Cobra című filmekben Sylvester Stallone hangját.[7] A tévénézők a Nyolc évszak című televíziós sorozatból ismerhették meg a nyolcvanas években.

Felesége Rémi Tünde néptáncos volt. Egy közös gyermekük született: Réka Hajnalka. Egy másik kapcsolatából szintén van egy lánya, Kincső.

2004 novemberében Szolnokról, előadás után hazafelé autóbalesetben vesztette életét.

Emlékezete

Bubik István sírja Budapesten. Farkasréti temető: 25.

Művésztársai a színész emlékére létrehozták a Bubik István-díjat, mely a Magyar Művészetért díjrendszer önálló értékű díja. A kuratórium elnöke Kubik Anna. Az elismerést évente ítélik oda, 35 évesnél fiatalabb színész vagy rendező érdemelheti ki.[4]

Bubik halálát követően az Új Színház a színészről nevezte el stúdiószínpadát.[8] Emellett Orosházán a művelődési ház kamaraterme,[9] Budapesten a Csili Művelődési Központ színházterme és Maglódon a MAGHÁZ színházterme is az ő nevét viseli.[10][11]

Tekintettel arra, hogy Bubik szenvedélyes lovas és az ügető rendszeres vendége, versenyek rendszeres résztvevője volt, a Kincsem Park legnagyobb szabadtéri versenyén, a hagyományos szilveszteri ügetőn emlékére minden évben megrendezésre kerül a Bubik István emlékverseny.[12]

Halála után Esztergomban utcát neveztek el róla.

Színházi szerepeiből

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 93; ugyanitt ötvenöt színházi felvételen is látható.[13]

Filmjei

Játékfilmek

Tévéfilmek

Díjai

Lásd még

Jegyzetek

  1. ↑ Évfordulónaptár. [2014. július 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. június 4.)
  2. ↑ Index.hu
  3. ↑ Magyar Színházművészeti Lexikon
  4. ↑ a b c http://www.port.hu/bubik_istvan/pls/w/person.person?i_pers_id=12855
  5. ↑ Bubik István életrajza a Nemzeti Színház oldalán
  6. ↑ PORT.hu
  7. ↑ Bubik István az Internetes Szinkron Adatbázisban (magyarul)
  8. ↑ http://7ora7.hu/jatszohelyek/uj-szinhaz-bubik-istvan-studioszinpad
  9. ↑ Archivált másolat. [2015. október 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. október 5.)
  10. ↑ http://zene.hu/20150913_csili_muvelodesi_kozpont_programok_jegyek_itt
  11. ↑ Mozgalom, Köztérkép: Bubik István - Maglód (Babos László, 2007) | Köztérkép. Köztérkép. (Hozzáférés: 2018. április 10.)
  12. ↑ http://www.pentathlon.hu/2015/01/01/martinek-nyerte-a-bubik-emlekversenyt/
  13. ↑ 2011. október 17-i lekérdezés
  14. ↑ A Nemzeti Színházban
  15. ↑ A Művész Színházban

Források

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Bubik_István&oldid=23413163”