Bruck Edith

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Csurla (vitalap | szerkesztései) 2021. március 16., 22:49-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól.
Bruck Edith
SzületettSteinschreiber Edit
1931. május 3. (93 éves)
Tiszakarád
Állampolgársága
Nemzetiségemagyar, olasz
HázastársaNelo Risi
Foglalkozásaíró, költő, műfordító
KitüntetéseiRapallo Carige -díj, Viareggio-díj, Európai Elbeszélés Díj (G. Ferri - D. H. Lawrence)
Sablon • Wikidata • Segítség

Bruck Edith (Tiszakarád, 1931. május 3. –) magyar származású, Olaszországban élő költőnő. Sokan az „életben maradt Anna Frank”-ként említik.[1] Műveit olaszul írja, emellett több magyar szerző, köztük József Attila, Radnóti Miklós és Illyés Gyula műveit fordította olaszra.

Életrajz

Zsidó családba született Tiszakarádon, 1931-ben. A második világháború alatt egész családját deportálták, több koncentrációs tábort is megjárt, többek között Auschwitzot, Dachaut és Bergen-Belsent. Édesanyja Auschwitzban, édesapja és bátyja Dachauban lelte halálát, ám Edith Eliz nevű testvérével túlélte a táborokat. 1945 után Magyarországon, majd Csehszlovákiában élt. Tizenhat évesen házasodott össze Milan Grünnel, akivel Izraelbe költözött. Házasságuk egy évig tartott. Második férjével, Danny Roth-szal sem maradt hosszú ideig együtt. Máig harmadik férje (Bruck) nevét viseli, bár még húszéves kora előtt elvált tőle.[2] Folyamatos költözködései közben sokféle munkát végzett: volt balerina, szabónő, modell, szakácsnő, szépségszalon igazgatója.

1954-ben Olaszországba költözött, később felvette az olasz állampolgárságot, és máig ott él. Megismerkedett az ország legnagyobb költőivel, Eugenio Montaléval, Giuseppe Ungarettivel és Mario Luzival. Barátságot kötött Primo Levivel, az ő bátorítására kezdte el lejegyezni emlékeit a holokausztról. Több neves olasz újságnak — Il Tempo, Corriere della Sera, Il Messaggero — írt cikkeket a zsidó identitásról és az izraeli politikáról.

Rómában ismerkedett meg negyedik férjével, Nelo Risi filmrendezővel. Később maga is belekóstolt a rendezésbe; első filmje Improvviso címmel 1979-ben készült,[3] egy katolikus családban felnövő tinédzser életéről. 1986-ban tévéfilmet rendezett Ferdinando Camon regényéből.

Az írónő jelenleg Rómában él és dolgozik. 2018. november 26-án a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia irodalmi osztályának tiszteleti tagjává választották.[4]

Műveinek első olasz kiadásai

  • Chi ti ama così (Milano: Lerici, 1959; Venezia: Marsilio 1974); Ki téged így szeret, fordította Székely Sándor
  • Andremo in città (Milano: Lerici, 1962; Roma: Carucci, 1982; Napoli: L'ancora del Mediterraneo, 2007); Római lakás haszonélvezettel, fordította Székely Éva
  • È Natale, vado a vedere (Milano: Scheiwiller, 1962)
  • Le sacre nozze (Milano: Longanesi, 1969)
  • Due stanze vuote (Venezia: Marsilio, 1974)
  • Il tatuaggio (Parma: Guanda, 1975)
  • Transit (Milano: Bompiani, 1978; Venezia: Marsilio, 1995); Tranzit, fordította Székely Éva
  • Mio splendido disastro (Milano: Bompiani, 1979); Gyönyörű romlásom, fordította Székely Éva
  • Improvviso, 1979 (forgatókönyv)
  • In difesa del padre (Milano: Guanda, 1980)
  • Lettera alla madre (Milano: Garzanti, 1988) – Rapallo Carige -díj 1989-ben
  • Monologo (Milano: Garzanti, 1990)
  • Nuda proprietà (Venezia: Marsilio, 1993)
  • L'attrice (Venezia: Marsilio, 1995)
  • Il silenzio degli amanti (Venezia: Marsilio, 1997)
  • Itinerario: poesie scelte (Roma: Quasar, 1998)
  • Signora Auschwitz: il dono della parola (Venezia: Marsilio, 1999)
  • L'amore offeso (Venezia: Marsilio, 2002)
  • Lettera da Francoforte (Milano: Mondadori, 2004)
  • Specchi (Roma: Edizioni di storia e letteratura, 2005)
  • Quanta stella c'è nel cielo (Milano: Garzanti, 2009) – Viareggio-díj 2009
  • Privato (Milano: Garzanti, 2010) – Európai Elbeszélés Díj (G. Ferri – D. H. Lawrence)

Magyarul megjelent művei

  • Ki téged így szeret; ford. Székely Sándor; Európa, Bp., 1964
  • Tranzit. Kisregény; ford. Székely Éva, utószó Barna Imre; Európa, Bp., 1988 (Modern könyvtár)
  • Gyönyörű romlásom; ford. Székely Éva; Belvárosi, Bp., 1994
  • Római lakás haszonélvezettel; ford. Székely Éva; Helikon, Bp., 1995
  • Hány csillag az égen?; ford. Barna Mária; Európa, Bp., 2015

Jegyzetek

  1. ↑ „Mindent utálok, ami extrém”. Pető Andrea interjúja Bruck Edith-tel (letölthető)]
  2. ↑ Edith Bruck (HTML). University of Chicago
  3. ↑ 'Improvviso' (HTML). Internet Movie Database
  4. ↑ A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia új tagjai

Források

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Bruck_Edith&oldid=23687008”