Brčko
| Brčko (Брчко) | |
 |
|
| A Fehér Dzsámi | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | – |
| Körzet | Brčkói Körzet |
| Polgármester | Dragan Pajić |
| Irányítószám | 76100 |
| Körzethívószám | (+387) 049 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 87 627 fő (1991) +/- |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 92 m |
| Időzóna | CET (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 Brčko
Pozíció Bosznia-Hercegovina térképén
|
|
| é. sz. 44° 52′ 42″, k. h. 18° 48′ 33″ | |
| Brčko weboldala | |
Brčko (szerbül Брчко / Brčko) Észak-Bosznia-Hercegovina egyik legjelentősebb városa, a Brčkói Körzet székhelye. A város a Száva-mellékben, a Száva folyó jobb partján fekszik. Északról a Száva folyó és Horvátország, keletről a Semberija, délről Majevice hegyei, nyugatról pedig a Száva-mellék határolja. Fontos tranzitközpont, Brčko városa köti össze a Boszniai Szerb Köztársaság keleti és nyugati tartományait, valamint a Bosznia-Hercegovinai Föderáció északi, Száva-melléki részeit az entitás többi részével.
Tartalomjegyzék |
Története[szerkesztés]
A i. e. 1. században a Száva-melléket a rómaiak lakták, majd a Nyugat-római birodalom felbomlása után a terület egy rövid időre a osztrogótok, majd az avarok ellenőrzése alá került.
Brčkot mint települést először 1526-ban említik, majd 1548-ban a krónikák a Tuzlát és Brčkot összekötő makadámútról számolnak be.
A 17. század elején Břcko kolóniája már kb. 200 házat, két termálfürdőt és egy erődítményt foglal magában, valamint megkezdődik egy intenzív polgáriasodás, főleg a Tuzlából áthaladó sószállításnak köszönhetően.
Brčko jelentős tranzitközponttá növi ki magát a só és egyéb termékek Szlavóniába, Szerémbe és további osztrák és magyar területek felé való szállítása miatt. Földrajzi fekvésének köszönhetően a város a boszniai Száva-mellék központjává válik, és Bosznia és a szomszédos országok kereskedelmi összekötöjének funkcióját látja el.
1718-ban az Észak-Száva-mellékbe bevonuló osztrák-magyar seregek a város jelentős részét romba döntik.
1830-tól, a Dunai Hajózási Társaság alapításától (amely Brčkoban saját központtal rendelkezett a Száva partján), Brčko újra kereskedelmi központ lesz. Ezen időszakban Brčkoból 25-30 000 tonna aszalt szilvát szállítanak Ausztriába, Németországba, Angliába és az Egyesült Államokba.
A város akkori fontosságát megerősíti a tény, hogy az osztrák vezetés a konzulátusi kirendeltségét Tuzlából Brčkoba helyezte át. Akkortájt Brčko járás területe mintegy 920 km² tesz ki. 1862 után szabad hajójáratok indulnak Brčko és Belgrád, valamint Brčko és Oršava között.
1869-ben kapcsolják be az első távírót, 1870. április 2-án pedig kinyitja kapuit az első posta is. Fontos megemlíteni, hogy 1883-ban megkezdi működését a Száva-mellékben első, szabad, kereskedelmi középiskola.
A 19. század közepétől számos általános iskolai is fogadja a tanulókat (katolikus, ortodox, muszlim és zsidó). Városszerte megjelennek a különböző felekezetekhez tartozó emlékművek.
A 19. század végén a következő intézmények létesültek:
- 1886. városi kórház
- 1891. Grand Posavina Hotel
- 1892. városháza
- 1894. a 775 méter hosszú vasúti híd a Száván
- 1894. Brčko – Vinkovci vasútvonal
1900-ban az elektromos áramot is bevezetik a városba.
A 20. század elején Brčkoban 5 hotel működik: Grand Posavina, Central, Orijent, K Caru Austrijskom, Marije Kohove, ahogy 6 bank is. Ekkoriban már Brčkonak van néhány szilvafeldolgozó üzeme, szeszfőzdéje, két fűrésztelepe, két téglaégetője, stb. ...
Brčko fennállása óta magán viseli a több etnikum, vallás és kultúra együttéléséből fakadó jegyeket, melyek alapjai a mai Brčkói Körzet sajátos mivoltának.
Az utolsó népszámlálás 1991-ben történt, mely adatok az 1991 és 1995 között történt szerb és horvát agresszió (legnagyobb részben az etnikai tisztogatások) miatt már nem aktuálisak.
Lakosság[szerkesztés]
| Břcko város lakossága | ||||||
| Népszámlálás | 1991. | 1981. | 1971. | |||
| Muszlimok | 38.617 (44,06%) | 32.434 (39,18%) | 30.181 (40,36%) | |||
| Horvátok | 22.252 (25,39%) | 23.975 (28,96%) | 24.925 (33,33%) | |||
| Szerbek | 18.128 (20,68%) | 16.707 (20,18%) | 17.709 (23,68%) | |||
| Jugoszlávok | 5.731 (6,54%) | 7.794 (9,41%) | 1.086 (1,45%) | |||
| Egyéb | 2.899 (3,30%) | 1.858 (2,24%) | 870 (1,16%) | |||
| Összesen | 87.627 | 82.768 | 74.771 | |||
Források[szerkesztés]
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Брчко_(град) című szerb Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
