Szerémség
Koordináták: é. sz. 45° 5′, k. h. 19° 25′
██ Horvátországi rész
██ Szerbiai rész
A Szerémség vagy Szerém (horvátul Srijem, szerbül Срем / Srem) történeti-földrajzi régió az egykori Magyar Királyság illetve a mai Horvátország és Szerbia területén; a Duna és a Száva között elterülő nagytáj. A Szerémségben található a Tarcal-hegység (Fruška Gora).
Tartalomjegyzék |
Története [szerkesztés]
A Római Birodalom idején Sirmium néven Pannonia provincia része volt. Probus római császár itt engedélyezte először Itálián kívül a szőlő telepítését.
Az Avar Birodalom déli határán laktak a timocsánok a Timok völgye mellett a Szerémségben és Szlavónia keleti részén. Az Avar Birodalom felbomlása után területüket a bolgárok vonták fennhatóságuk alá. 820-ban Sirmiumot, 827-ben a Szerémséget és Kelet-Szlavóniát, f [1] bár utóbbit a Frank Birodalom valószínűleg már 832-ben visszafoglalta és a Szlavóniai Fejedelemséghez csatolta. f [2] A bolgárok nyomása elől az ugyancsak szláv abodritek átkeltek a Duna északi oldalába, a Temesközbe, de 830 körül a bolgárok vereséget mértek rájuk és a Maros vonaláig kiterjesztették az uralmukat.f [1]
A 12. századtól Magyarország része lett. Később itt alakult ki a földrajzi régióval többé-kevésbé megegyező területű Szerém vármegye, magyar többségű lakossággal.. A középkorban hazánk egyik legjelentősebb szőlő- és bortermő területe volt, de fontos szerepet játszott a mezővárosi társadalmi-kulturális mozgalmakban is, mint például a huszitizmus. A mohácsi vész után a szerb Cserni Jován kényszerítette uralma alá a vidéket, amit saját magánállamaként kezelt, de rövid időn belül leverték a magyar seregek. A török hódoltság alatt magyar lakossága elpusztult, szerbek és horvátok települtek be, s a 18. században megjelentek a németek, szlovákok, csehek, ukránok és albánok is. A 18–19. században dunántúliak és bácskaiak bevándorlásával magyar szórványok is kialakultak a területen (Maradék, Ingyia, Ürög).
Nagyobb városai [szerkesztés]
Horvátországban:
Szerbiában:
Jegyzetek [szerkesztés]
Források [szerkesztés]
- ↑ RónaTasHonfoglaló: Róna-Tas András: A honfoglaló magyar nép: Bevezetés a korai magyar történelem ismeretébe. Budapest: Balassi. 1997. ISBN 963 506 140 4
- ↑ H. Tóth: Metód: : H. Tóth Tibor: Újabb adalékok Metódnak és tanítványainak pannóniai tevékenységéhez. AETAS, XXII. évf. 2007. 3. sz. 24–34. o. Online hozzáférés
