BBC Szimfonikus Zenekar
| BBC Szimfonikus Zenekar | |
 | |
| A zenekart Chilly Gonzales vezényli a londoni Barbican Centerben 2012. októberben | |
| Információk | |
| Eredet | Egyesült Királyság, London |
| Alapítva | 1930 |
| Műfaj | komolyzene |
| Tagok | |
| Jiří Bělohlávek | |
| A BBC Szimfonikus Zenekar weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz BBC Szimfonikus Zenekar témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
BBC Szimfonikus Zenekar (BBC Symphony Orchestra), népszerű rövidítése BBC SO, a brit állami műsorszolgáltató, a British Broadcasting Corporation elsőszámú zenekara. A londoni székhelyű, 1930-ban alapított zenekar a város öt legjelentősebb szimfonikus zenekara közül az egyedüli nem önfenntartó együttes. A zenekar már megalakulásakor egyedülálló feladatot vállalt az angol zenei életben, kettős szerepkört betöltő zenekarként egyfelől rendszeresen nyilvános koncerteket ad, másfelől a BBC rádiókoncertek közvetítéseinek zenekara, otthona 1934 óta a londoni BBC Maida Vale stúdióihoz tartozó Studio MV1.
Története[szerkesztés]
Előzmények[szerkesztés]
A BBC már 1922-es megalakulásától kezdve működtetett kisebb zenei együtteseket, ezekből alapította meg a rádiótársaság legelső zenei igazgatója, Percy Pitt a kezdetben 18, majd 37 tagot számláló The Wireless Orchestra-t. A zenekart 1924-ben heti hat koncertre szerződtették, a Covent Garden-ből közvetített koncertjeik karmestere Bruno Walter, Ernest Ansermet és Pierre Monteux volt, majd tovább bővült az együttes, 1927-ben a BBC és a Covent Garden együttműködéseként 150 tagú zenekar formálódott, melynek vendégkarmesterei között volt Richard Strauss és Siegfried Wagner.
1927-ben a Berlini Filharmonikusok Wilhelm Furtwängler vezényletével adott londoni koncertje majd Arturo Toscanini vezetésével a New York-i Filharmonikusok vendégszereplése után felmerült az igény hasonló színvonalú zenekar megalakítására.
Alapítás[szerkesztés]
A BBC SO megalapításának gondolata Sir Thomas Beecham és a BBC együttműködéseként először 1928-ban merült fel, de Beecham a következő évben elfordult a kezdeményezéstől, így a zenekar felállításának feladata a BBC akkori zenei igazgatójára, Sir Adrian Boult-ra hárult.[1] A zenekar bemutatkozó koncertje a Queen’s Hallban 1930. október 22-én Sir Adrian Boult vezényletével volt, melyről a beszámoló újságcikkek, mind a The Times, mind a The Musical Times részéről a legelismerőbbek voltak.[2] London új szimfonikus zenekara vonzotta a világ élvonalába tartozó karmestereket, az első évad vendégkarmesterei között volt Arturo Toscanini, aki ekkor az általa vezényelt zenekarok közül az egyik legkifinomultabbnak tartotta. A második évadban további világhírű vendégkarmesterekkel léptek fel, mint Richard Strauss, Felix Weingartner és Bruno Walter,[3] majd a következő évadban Koussevitzky,[4] Sir Thomas Beecham és Willem Mengelberg.[5]
BBC Proms[szerkesztés]
A Queen's Hallban adott rendszeres koncerteken kívül további feladatokat vállaltak. A Sir Henry Wood által létrehozott nyári promenádkoncertek irányítását 1927-ben átvette a BBC, így 1930-tól a BBC SO lett a népszerű "the Proms" koncertjeinek elsőszámú zenekara.
1936-ban és 1937-ben Sir Adrian Boult vezényletével a zenekar nagysikerű turnén vesz részt Brüsszelben, Párizsban, Zürichben, Budapesten és Bécsben.[6]
II. világháború alatt és után[szerkesztés]
A háború kitörésekor a BBC jelentősen csökkentette a műsorszolgáltatásban résztvevők számát, 40 zenekari tagot elbocsátottak,[7] valamint 1939-ben megvonta a támogatását a Proms-tól, az 1940-es évadban a zenekar már nem lép fel a promenádkoncerteken.[8] Az együttes székhelyét először Bristolba helyezték át, majd a német légitámadások következtében Bedfordba, s csak 1945-ben kerültek vissza újból londoni székhelyükbe, a BBC Maida Vale Studios-ba. Az együttes addigi állandó koncertterme, a Queen's Hall az 1941-es bombázások következtében elpusztult, így a nyári Proms koncertek a Royal Albert Hallba kerültek, az évad rendszeres koncertjei pedig az új Royal Festival Hallba. Boult nyugdíjba kerülése után, 1950-ben egy nehezebb periódus következett, Sir Malcolm Sargent majd Rudolf Schwarz vezető karmesterek irányítása alatt.
1960-as évek, közelmúlt[szerkesztés]
A BBC világhírű karmestereket nevezett ki ezután az együttes élére, Doráti Antalt, majd Colin Davist, Pierre Boulezt és Gennagyij Rozsgyesztvenszkijt. Doráti vezetése alatt a BBC SO csak a rádió stúdió közvetítéseinek zenekara volt, nyilvános fellépései a promenádkoncertekre korlátozódtak, a BBC 1959-ben kinevezett új zenei vezetője, William Glock már támogatta a rendszeres koncertsorozatokat a Royal Festival Hallban.
Az 1960-as évek kezdeményezéseinek eredményeként a zenekar fokozatosan újból elérte az élvonalbeli színvonalat.
21. század[szerkesztés]
A BBC SO évi rendszeres koncertjeit a londoni Barbican Centre-ben adja, melyeken támogatja a kortárs zenei kezdeményezéseket, többek között John Cage, James MacMillan, Elliott Carter, Sofia Gubaidulina és Michael Tippett művei előadásával.[9] Nyáron változatlanul a népszerű promenádkoncertek elsőszámú zenekara a Royal Albert Hallban. A koncertek többségét a BBC Rádió 3-as csatornája élőben sugározza, melyeket részben TV-n is közvetítik. Ezen túlmenően folyamatosan készít felvételeket, illetve ad koncerteket a BBC Maida Vale stúdióihoz tartozó Studio MV1-ben, melyek egy része a közönség számára ingyen is elérhető.
Lemezei[szerkesztés]
Sir Adrian Boult vezetése alatt a zenekar Bach, Mozart, Beethoven, Brahms, Wagner és Elgar műveinek felvételei kiemelkedőek. Az 1950-es 1960-as években Sargent vezényletével főleg angol zeneszerzők és számos Sibelius felvételük, Doráti Antallal Bartók, Gerhard és Messaien műveinek lemezfelvételei jelentősek. Colin Davis készítette az első operafelvételt az együttessel, Mozart Idomeneot, a Figaro házasságát, valamint Beethoven és Tippett műveinek felvételeit. Boulez vezetése alatt a zenekar főleg huszadik századi művek - Bartók, Berg, Schoenberg és Boulez saját művei – felvételeit készítette. A BBC SO világnagyságokkal készült felvételeinek csak egy részét említve: Elgar és Vaughan Williams saját műveinek felvételei, Toscanini, Bruno Walter és Barbirolli Beethoven felvételei valamint Beecham és Koussevitsky vezénylete alatt készült lemezek kiemelkedőek.
Vezető karmesterek[szerkesztés]
|
|
Magyar vonatkozások[szerkesztés]
Az európai turnén részt vevő BBC Szimfonikus Zenekart 1936. április 24-én Budapesten a Városi Színházban Sir Adrian Boult vezényelte, a műsoron Elgar: Introduction and Allegro, Bartók: Négy zenekari darab, Beethoven: V. szimfónia szerepelt.
A zenekarról az MTI április 8-án a következőket jelentette: ...Minden egyes zenekari tag elsőrangú virtuóza és művésze is hangszerének. Általában a világ egyik legjobb zenekarának tartják. Számtalan meghívást kapott, de csak négyet fogadott el, Párizst, Zürichet, Bécset és Budapestet...Az illusztris 120 tagú zenekart a magyarok iránt érzett szimpátia hozza Budapestre, ahol Boult Adriannak, a zenekar vezérkarnagyának vezényletével remek műsort mutat be; Elgar: "Introkció és Allegro", Bartók: "Négy orkeszter darab"...[10]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Kenyon, Nicholas (1980. október 1.). „Beecham and the BBC Symphony Orchestra: A Collaboration that Never Happened”. The Musical Times, 625–628. o.
- ↑ (1930. október 23.) „Music”. The Musical Times, 12. o.
- ↑ „Music”, The Times , 1931. augusztus 27., 8. oldal
- ↑ „Music”, The Times , 1932. szeptember 10., 8. oldal
- ↑ „Music”, The Times , 1936. augusztus 11., 10. oldal
- ↑ Osborne, Charles. "Boult, Sir Adrian (Cedric)". Oxford Dictionary of National Biography archive material, accessed 1 March 2010 (subscription required) (Article predating the Kennedy ODNB entry, available in the ODNB's online archive)
- ↑ Kennedy, p. 187
- ↑ BBC Proms 1940-es évad
- ↑ "A profile of the BBC Symphony Orchestra", a BBC Szimfonikus Zenekar honlapja
- ↑ Országos Széchényi Könyvtár, MTI - Napi Hírek, 1936. április/1
Források[szerkesztés]
- Aldous, Richard. Tunes of Glory: The Life of Malcolm Sargent. London: Hutchinson (2001). ISBN 0091801311
- Boult, Adrian. My Own Trumpet. London: Hamish Hamilton (1973). ISBN 0241024455
- Briggs, Asa. The History of Broadcasting in the United Kingdom. Oxford: Oxford University Press (1995). ISBN 0192129678
- Cox, David. The Henry Wood Proms. London: BBC (1980). ISBN 0563176970
- Doctor, Jenny.szerk.: Jenny Doctor, David Wright and Nicholas Kenyon (eds): The Proms: A New History. London: Thames & Hudson (2007). ISBN 050051352X
- Elkin, Robert. Queen's Hall, 1893–1941. London: Rider (1944). OCLC 636583612
- Glock, William. Notes in Advance. Oxford and New York: Oxford University Press (1991). ISBN 0198161921
- Hill, Ralph. Music 1951. Harmondsworth: Penguin Books (1951). OCLC 26147349
- Jacobs, Arthur. Henry J. Wood: Maker of the Proms. London: Methuen (1994). ISBN 0413693406
- Kennedy, Michael. Adrian Boult. London: Hamish Hamilton (1987). ISBN 0333487524
- Kenyon, Nicholas. The BBC Symphony Orchestra – The First Fifty Years, 1930–1980. London: British Broadcasting Corporation (1981). ISBN 0563176172
- Morrison, Richard. Orchestra. London: Faber and Faber (2004). ISBN 057121584X
- Peacock, Alan. A Report on Orchestral Resources in Great Britain. London: Arts Council of Great Britain (1970). OCLC 150610520
- Previn, André (ed). Orchestra. London: Macdonald and Jane's (1979). ISBN 0354044206
- Reid, Charles. Thomas Beecham – An Independent Biography. London: Victor Gollancz (1961). OCLC 500565141
- Shore, Bernard. The Orchestra Speaks. London: Longmans (1938). OCLC 499119110
Külső hivatkozások[szerkesztés]
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a BBC Symphony Orchestra című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
