Aszmann Ferenc

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Aszmann Ferenc
Született1907. szeptember 23.[1][2][3][4][5]
Debrecen[5][6]
Elhunyt1988. január 15. (80 évesen)[1][2][3][6]
Rio de Janeiro[6]
Állampolgársága
Foglalkozása
Sablon • Wikidata • Segítség

Aszmann Ferenc (Francisco Aszmann) (Debrecen, 1907. szeptember 23. – Rio de Janeiro, 1988. január 15.) magyar festőművész, fotóművész, szakíró. A Focus Foto Salon (Amszterdam) tagja, a Cercle Royal et Etudes Photo et Scientifique di Anwers tagja, a FIAP dél-amerikai szervezetének alapító tagja volt.

Életpályája[szerkesztés]

1925-ben reáliskolai érettségit tett Debrecenben. 1925–1927 között Bécsben plakátfestő és kirakatrendező volt. 1927–1944 között divatáru-kereskedő, fényképész és fotókereskedő volt Debrecenben. 1931-ben a Debreceni Fotóklub alapító tagja volt. 1932-től volt kiállító művész. 1933–1935 között a Fotó-Amatőr című lap felelős szerkesztőjeként dolgozott. 1941-ben szakfényképész-mestervizsgát lett. 1944-ben bombatalálat érte otthonát, műtermét; mindene megsemmisült. 1945–1950 között Ausztriában telepedett le. 1950–1988 között Brazíliában élt. 1950-től a niterói Sociedade Fluminense de Fotografía technikai igazgatója és tanára volt. 1958–1971 között a Fotoarte című lapot szerkesztette. 1985-ben a Brazíliai Magyar Művészek Missziójának szervezője volt.

Munkássága[szerkesztés]

Összesen 400 nemzetközi kiállításon vett részt, 150 érmet és oklevelet nyert. A kor egyik legsikeresebb kiállító művésze volt itthon és külföldön is. Mind fotói, mind a képek alapján készült festmények döntő többségükben magyar élményeiről beszélnek. Montázsait, fotóit az erős pátosz, érzelmi megközelítés jellemezte.

Családja[szerkesztés]

Szülei: Aszmann Ferenc és Krisztiáni Jolán voltak.[7] Nagyapja, Krisztiáni Alajos ceglédi festőművész volt. Két fia (Aszmann Egon és ifj. Aszmann Ferenc) is fényképész lett Brazíliában.

Kiállításai[szerkesztés]

Egyéni[szerkesztés]

Válogatott, csoportos[szerkesztés]

Művei[szerkesztés]

Ferenc József út (ma Piac utca) 27., Aszmann Ferenc kiállító művész, fényképész mester
  • Bográcsgulyás
  • Küzdelem az óriással
  • Rohanó ökrök (1933)
  • Párbaj (1935)
  • Téboly (1937)
  • Bárányok és bárányfelhők (1938)
  • Főhn (1938)
  • Kőfejtőben (1939)
  • A láng kialudt (1942)
  • A háború ilyen (1944)
  • Soha többé háborút! (1944)
  • Vágyakozás (1952)

Könyvei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Tisztelet a szülőföldnek. Külföldön élő magyar származású művészek kiállítása. Szerkesztette: Baranyi Judit. Budapest, Műcsarnok, 1982.
  • Leletek a magyar fotográfia történetéből (Budapest, 1983)
  • Vadász György: Aszmann Ferenc Kat. (Debrecen, 1985)
  • Sz. Kürti Katalin: Debreceni fényképek 1900-1944. (Debrecen, 1988)
  • Magyar nagylexikon I. (A–Anc). Főszerk. Élesztős László, Rostás Sándor. Budapest: Akadémiai. 1993. ISBN 963-05-6612-5  
  • Révai új lexikona I. (A–Baj). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 1996. ISBN 963-901-595-4  
  • Kincses Károly: Fotográfusok – Made in Hungary. Kecskemét–Milano, Magyar Fotográfiai Múzeum (1998)
  • Kortárs magyar művészeti lexikon I. (A–G). Főszerk. Fitz Péter. Budapest: Enciklopédia. 1999. ISBN 963-8477-44-X
  • Nagy Csaba: A magyar emigráns irodalom lexikona. Argumentum Kiadó–Petőfi Irodalmi Múzeum (Budapest, 2000)
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
  • Új magyar életrajzi lexikon I. (A–Cs). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. ISBN 963-547-414-8  
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Aszmann_Ferenc&oldid=26909308”