Antarctosaurus

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Antarctosaurus
Evolúciós időszak: késő kréta, 83 Ma
Az Antarctosaurus és az ember méretének összehasonlítása
Az Antarctosaurus és az ember méretének összehasonlítása
Természetvédelmi státusz
Fosszilis
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Hüllők (Reptilia)
Öregrend: Dinoszauruszok (Dinosauria)
Rend: Hüllőmedencéjűek (Saurischia)
Alrend: Sauropodomorpha
Alrendág: Sauropoda
Csoport: Titanosauria
Család: Antarctosauridae
Olshevsky, 1978
Nem: Antarctosaurus
von Huene, 1929
Fajok
  • A. wichmannianus von Huene, 1929 (típus)
  • ?A. giganteus von Huene, 1929
  • "A." jaxartensis Riabinin, 1939
  • "A." brasiliensis Arid & Vizotto, 1971
Hivatkozások
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Antarctosaurus témájú kategóriát.

Az Antarctosaurus (nevének jelentése 'déli gyík') a titanosaurus sauropoda dinoszauruszok egyik neme, amely a késő kréta korban élt a mai Dél-Amerika területén. Típusfaja az A. wichmannianus leírását 1929-ben a német őslénykutató, Friedrich von Huene készítette el, aki ugyanebben az évben egy másik fajt is leírt. Később három további Antarctosaurus fajt is elneveztek, az újabb keletű tanulmányok azonban azt jelzik, hogy ez utóbbiak egyike sem tartozik az Antarctosaurushoz.

Az Antarctosaurus még dinoszauruszhoz mérten is igen nagy volt. A tudósok azonban még sok mindent nem tudnak róla, mivel a teljes csontváza nem került elő.[1]

Anatómia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Antarctosaurus wichmannianus combcsontja

Az Antarctosaurus hatalmas négy lábon járó, hosszú nyakú és farkú növényevő volt. Lehetséges, hogy páncélzattal is rendelkezett. Mivel az Antarctosaurus teljes csontváza nem ismert,[1] és a farok hossza nagyon változó a sauropodák között, az állat tényleges hosszára nehéz következtetni. A típusfaj hossza feltehetően meghaladta a 18 métert, a második faj pedig talán az egyik legnagyobb szárazföldi állat volt. Az Antarctosaurus vállmagassága körülbelül 4,57 méter lehetett.[1]

Etimológia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A maradványairól nyomtatásban először 1916-ban számoltak be, de teljes leírására és elnevezésére csak 1929-ben került sor a német őslénykutató Friedrich von Huene egyik kéziratában.[2] Az Antarctosaurus név nem Antarktiszra utal, mivel először Argentínában találtak rá, bár ugyanúgy az észak ellentétét jelentő ógörög ἀντί / anti- ('szemben') és ἄρκtος / arktosz ('észak'), valamint a σαυρος / szaürosz ('gyík') szavak összetételéből származik. A nem neve az állat hüllő természetére és a déli kontinensen elfoglalt földrajzi helyére utal.

Fajok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Antarctosaurushoz több fajt kapcsoltak az évek során, a legtöbb esetben valószínűleg tévesen.

Antarctosaurus wichmannianus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a nem 1912-ben megtalált típusfaja, melyet felfedezője, a német származású argentin geológus, Ricardo Wichmann után neveztek el 1929-ben.[3]

Von Huene az A. wichmannianus nevet adta azon csontok számára, amelyekről ma úgy tartják, hogy a kora campaniai alkorszakban, mintegy 83–80 millió évvel ezelőtt keletkezett Analecto-formációból, az argentin Río Negro tartományból származnak. Több koponyatöredékről, köztük egy agykoponyáról és egy állkapocsról is leírás készült. Az ehhez a dinoszauruszhoz kapcsolt egyéb csontok közé tartoznak a nyak és a farok csigolyái, a bordák és több lábcsont. Egy több mint 1,85 méter magas combcsont alapján az állat tömegét körülbelül 34 tonnára becsülték.[4]

E csontok nagyrészt nem kapcsolódtak egymáshoz, mivel szétszóródtak a formációban. Emiatt sok tudós úgy véli, hogy talán nem mindegyik tartozik ugyanahhoz a fajhoz. Ez különösen igaz az igen szögletes, alacsony állcsontra, melyről gyakran azt állítják, hogy egy Nigersaurushoz hasonló rebbachisaurida része.[5][6][7] Azonban a Bonitasaura állcsontja hasonló alakú, és egyértelműen egy titanosaurus csontváz maradványához kapcsolódik, azt jelezve, hogy az alacsony állcsont talán mégis az Antarctosaurus wichmannianusé.[8] A koponya hátulját és a csontvázmaradványt rendszerint titanosaurusnak tartják, bár nem feltétlenül tartoznak ugyanahhoz az állathoz. Az A. wichmannianust (az állkapcsot leszámítva) lithostrotiának tekintik, egy olyan csoport tagjának, amibe páncélozott titanosaurusok tartoznak, bár bőrcsontok nem kapcsolódtak a maradványokhoz.[9] Egyesek azonban úgy vélik, hogy a faj egy feltételezett nemegtosaurida titanosaurus.[8][9][10]

Antarctosaurus giganteus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A második Antarctosaurus fajt, az A. giganteust von Huene nevezte el 1929-ben, az állat hatalmas méretére utalva.[2] Nagyon kevés ismeret áll rendelkezésre erről a fajról, melyet egyesek nomen dubiumnak tartanak.[9] E csontok közül a legismertebb egy óriási combcsont, az egyik legnagyobb, ami a sauropodák között ismertté vált. A hossza körülbelül 2,35 méter. Az egyik tanulmányban szereplő, a csont mérete alapján végzett becslés szerint az állat tömege körülbelül 69 tonna lehetett, ami nem sokkal marad el az óriás, közel 73 tonnás Argentinosaurusétól, amely minden idők legnehezebb szárazföldi állata lehetett.[4]

A csont az argentínai Neuquén tartományból, a késő kréta korban, a késő coniaci alkorszakban, mintegy 87–85 millió évvel ezelőtt keletkezett Plottier-formációból származik. A Plottier a későbbi Anacleto-hoz hasonlóan a Neuquén-csoport tagja.

A fajról rendelkezésre álló kevés ismeret, és az A. wichmannianushoz kapcsolt zavaros leletanyag miatt az A. giganteus jelenleg nem kapcsolható biztosan az Antarctosaurus nemhez.

„Antarctosaurus” septentrionalis[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1933-ban, von Huene és Charles Matley leírást készített egy újabb, Indiából származó fajról.[11] Ez a faj fontos anatómiai információt őrzött meg, de jelenleg már nem az Antarctosaurushoz tartozik. 1994-ben a Jainosaurus nembe helyezték át.

„Antarctosaurus” jaxartensis[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a faj egyetlen kazahsztáni combcsonton alapul, melyet a szovjet őslénykutató, Anatolij Rjabinyin sorolt be ebbe a nembe, 1939-ben.[12] Jelenleg nomen dubiumnak tartják, de az majdnem biztos, hogy nem a dél-amerikai Antarctosaurus egyik faja.[9]

„Antarctosaurus” brasiliensis[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

E dinoszaurusz maradványairól, köztük két töredékes lábcsontról és egy részleges csigolyáról, melyek a brazíliai Bauru-formációból váltak ismertté Arid és Vizzotto készített leírást 1971-ben.[13] Ez a faj szintén nomen dubiumnak számít.[9]

Források és jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Antarctosaurus című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

  1. ^ a b c Dodson, Peter, Britt, Brooks & Carpenter, Kenneth & Forster, Catherine A. & Gillette, David D. & Norell, Mark A. & Olshevsky, George & Parrish, J. Michael & Weishampel, David B.. Antarctosaurus, The Age of Dinosaurs. Publications International, LTD., 125. o. ISBN 0-7853-0443-6 
  2. ^ a b von Huene, F. (1929.). „Los saurisquios y ornitisquios del Cretacéo Argentino” (spanyol nyelven). Anales del Museo de La Plata (series 3) 3, 1–196. o.  
  3. Novas, Fernando E.. The Age of Dinosaurs in South America (Life of the Past). Indiana University Press, 480. o (2009). ISBN 0253352894. Hozzáférés ideje: 2011. július 15. 
  4. ^ a b Mazzetta, G.V., Christiansen, P., Fariña, R.A. (2004.). „Giants and Bizarres: Body Size of Some Southern South American Cretaceous Dinosaurs”. Historical Biology 16, 71–83. o.  
  5. Upchurch, P. (1999.). „The phylogenetic relationships of the Nemegtosauridae”. Journal of Vertebrate Paleontology 19, 106–125. o.  
  6. Sereno, P.C., Beck, A.L., Dutheil, D.B., Larsson, H.C.E, Lyon, G.H., Moussa, B., Sadleir, R.W., Sidor, C.A., Varricchio, D.J., Wilson, G.P., Wilson, J.A. (1999.). „Cretaceous sauropods from the Sahara and the uneven rate of skeletal evolution among dinosaurs”. Science 286, 1342–1347. o.  
  7. Wilson, J.A.. „Sauropod dinosaur phylogeny: critique and cladistic analysis”. Zoological Journal of the Linnean Society 136, 217–276. o.  
  8. ^ a b Apesteguía, S. (2004.). „Bonitasaura salgadoi gen. et sp. nov.: a beaked sauropod from the Late Cretaceous of Patagonia”. Naturwissenschaften 91, 493–497. o.  
  9. ^ a b c d e Upchurch, P., Barrett, P.M, & Dodson, P..szerk.: Weishampel, D.B., Dodson, P., & Osmolska, H.: Sauropoda, The Dinosauria, 2nd Edition, Berkeley: University of California Press, 259–322. o (2004) 
  10. Wilson, J.A. (2005.). „Redescription of the Mongolian sauropod Nemegtosaurus mongoliensis Nowinski (Dinosauria: Saurischia) and comments on Late Cretaceous sauropod diversity”. Journal of Systematic Palaeontology 3 (3), 283–318. o.  
  11. von Huene, F., Matley, C.A. (1933.). „Cretaceous Saurischia and Ornithischia of the central provinces of India”. Palaeontologia Indica 21, 1–74. o.  
  12. Riabinin, A.N. (1939.). „[The Upper Cretaceous vertebrate fauna of south Kazakhstan I. Reptilia. Pt. 1 Ornithischia]” (orosz nyelven). Tsentral. Nauchno-issled. Geol. Inst. Trudy 118, 1–40. o.  
  13. Arid, F.M., Vizotto, L.D. (1971.). „Antarctosaurus brasiliensis, um novo saurópode do Crétaceo superiordo sul do Brasil” (portugál nyelven). An. Cong. Bras. Geol 1971, 297–305. o.  

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]