Rebbachisauridae
 | ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Evolúciós időszak: kora kréta | ||||||||||||||||||
 A Nigersaurus koponyája
| ||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
| Fosszilis | ||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Nemek | ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Rebbachisauridae témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Rebbachisauridae témájú kategóriát. |
A Rebbachisauridae a sauropoda dinoszauruszok egyik töredékes fosszilis maradványok alapján ismert családja, amely a kréta időszakban élt Dél-Amerika, Afrika és Európa területén.
Taxonómia[szerkesztés]
A sauropoda szakértő Jack McIntosh 1990-ben a csontváza egyes részletei alapján besorolta az első ismert nemet, az észak-afrikai óriás sauropodát, a Rebbachisaurust, a Diplodocidae család Dicraeosaurinae alcsaládjába. A következő évek felfedezései révén kiderült, hogy a rebbachisauridák a dinoszauruszok egyedi csoportját alkotják, és 1997-ben az argentin őslénykutató, José Bonaparte létrehozta a Rebbachisauridae családot.
Anatómia és evolúciós kapcsolatok[szerkesztés]
Bár az összes szerző egyetért abban, hogy a rebbachisauridák a Diplodocoidea öregcsaládba tartoznak, ezek az állatok nem rendelkeztek a diplodocidák és a dicraeosauridák egyedi kettéágazó csigolyanyúlványaival, ezért e két másik csoportnál jóval kezdetlegesebbnek számítanak. Még nem tudni, hogy a másik két családra jellemző ostorszerű farok megtalálható volt-e náluk.
A rebbachisauridákat egyedi, belül kis szögben koptatott, aszimmetrikus gyökérrel ellátott fogaik is megkülönböztetik a többi sauropodától.
A sauropodák, de legalábbis egyes rebbachisauridák (mint például a Nigersaurus) között különlegesnek számít a hadrosauridákéhoz és a ceratopisákéhoz hasonló fogkészletek jelenléte. Ez a táplálkozási adaptáció független módon háromszor is kifejlődött a dinoszauruszok között.
Eddig a rebbachisauridák csak a kora és középső kréta korokból váltak ismertté. Hacsak a nemegtosauridák nem voltak inkább diplodocoideák (mint titanosaurusok). akkor a rebbachisauridák voltak a klád utolsó képviselői, melyek a kréta időszakban hosszú ideig a titanosaurusok mellett éltek. Eddig egyetlen rebbachisaurida sem vált ismertté a kréta időszak végéről.
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Rebbachisauridae című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források[szerkesztés]
- (1997) „Rayososaurus grioensis Bonaparte 1995.”. Ameghiniana 34 (1), 116. o.
- McIntosh, J. S..szerk.: David B. Weishampel, Peter Dodson, and Halszka Osmólska: Sauropoda, The Dinosauria. University of California Press, 345–401. o. (1990)
- Upchurch, P., Barrett, P.M. and Dodson, P..szerk.: Weishampel, Dodson, and Osmólska: Sauropoda, The Dinosauria, 2nd edition, Berkeley: University of California Press, 259–322. o. (2004)
- Wilson, J.A. (2002). „Sauropod dinosaur phylogeny: critique and cladistic analysis”. Zoological Journal of the Linnean Society 136 (2), 215–275. o.
- szerk.: Curry Rogers and Wilson: Overview of Sauropod Phylogeny and Evolution, The Sauropods: Evolution and Paleobiology. Berkeley: University of California Press (2005). ISBN 0-520-24623-3
- Wilson, J. A., Sereno, P.C..szerk.: Curry Rogers and Wilson: Structure and Evolution of a Sauropod Tooth Battery, The Sauropods: Evolution and Paleobiology. Berkeley: University of California Press (2005). ISBN 0-520-24623-3
